Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)
Horváth László: Kivándorlás az Egyesült Államokba Bodonyból 1914-ig (Heves megyei kivándorlás II.)
1904- ben az év első felében a szokott módon és mértékben gyülekeznek a kivándorló csapatok Bodonyban. 35 útlevélkérelem érkezik az alispánhoz, s 34 fő ténylegesen hajóra száll. 42 Ám az ez évben bekövetkezett bodonyi katasztrófa a község későbbi kivándorlását is nagymértékben befolyásolja: ,Az óriási tüzkatasztrófa hétfőn a délelőtti órákban támadt s az óriási szélben gyors egymásutánban gyúlt ki ház ház után s nemsokára egész utcasorok váltak lángtengerré. A templom szintén áldozata lett a veszedelemnek s 4 ember, kik a szentélybe szorultak, a füst és hőség folytán életüket vesztették Estefelé ért véget csak a község tűzhalála s a pusztulás rettenetes volta csak akkor tűnt elé. A község 300 háza közül csak 5 nem égett le. Melléképületek, gazdasági gépek, felszerelések és aprólékok mind elpusztultak. A falu lakói - gazdasági gépek híján - még lábon álló gabonájukat sem tudják betakarítani. Sok ember kinn hál a szabadban, a lakosság nagyrészének betevő falatja sincs. A nyomor óriási". — írja a megyei sajtó. Noha a pánikhangulatban íródott beszámoló talán túlzott, de az évvégi alispáni jelentés is hasonló képet fest Bodony tűzhaláláról, mely szerint a falu 291 lakóépületéből épen csak 58 maradt. Az egyik áldozat - Fejes mojzes Józsefné - az ura által Amerikából küldött pénzért ment vissza a lakóházba, de kijönni már nem tudott: útját vágta a láng, megfojtotta a füst. 1905- től teljesen új fejezet kezdődik a bodonyi kivándorlás történetében. A megyei kivándorlásban eddig is élenjáró község most az üszkös falu emlékétől hajtva megindul az Újvilág felé. Még télen a romok között a családok igyekeznek egy-egy sarkot, szobát úgy rendbe teniü, hogy a honmaradók rövid ideig ellakhassanak, majd útlevéllel, de egyre inkább útlevél nélkül nők, gyermekek, férfiak vegyesen szállnak hajóra. Házi készítésű „£«&HÄ:£"-tarisznyaba kötve viszik magukkal az odahagyott haza minden emlékét. A tüzkatasztrófa sújtotta falu jelentős összegű kamatmentes állami ínségkölcsönt kap az újjáépítésre 46 , de ennek törlesztését a már korábban eladósodott lakosság nem képes a hazai, helyi kereseti lehetőségek mellett megoldani. így csapatokba verődve a munkaképes bodony iak, tömegesen hagyják el a települést. Kovács kőház Márton 16 évesen 11 hasonló korú társával együtt kényszerül 1905-ben elhagyni a falut, hogy mint a népes család legidősebb fiúgyermeke, a rombadőlt családiház újjáépítését a kintről hazaküldözgetett dollárokkal támogassa. (1-2. kép.) 1904-ig a lelkész szavaival élve a kirándulás kora" zajlott, mikor is szinte kizárólag férfiak, családjukat hátrahagyva, a biztos visszatérés reményében indultak Amerikába. Most azonban a „Tömegek kora" következett el - 1905-1909. közöt. A falu lakosságának egynegyede megjárja az Újvilágot 47 , s az „új népvándorlásban" a családosok, nők, gyermekek is egyre inkább részt vesznek. A házukat, kuporgatott vagyonkájukat vesztett emberek a tűz után rá is kényszerülnek a falu elhagyására, de könnyebben is szánják rá magukat, mert otthon csak kormos falakat 42 Alispáni jelentés-1904. 19. 43 Hevesvármegyei Hírlap 1904. júl. 14. (XII. évf. 56. sz.) 3. old. 44 Alispáni jelentés-1904. 27. 45 Alispáni jelentés-1904. 27. 46 HML. V-212/2. Bodony község közgyűlési jegyzőkönyve 47 KOSJÁN László gyűjtése (1979.) DIV. ENA. 2073-79. Kivándorlás Amerikába. Fodor István visszaemlékezése: , r ..a falu negyedrésze kiment Amerikába, ... voltak köztük családosok is..." Farkas mihály András: ,,..« falu 1/4-e kiment Amerikába, a kivándorlók mintegy fele visszajött, különösen sokan az 1004-es faluégés után, nagyobbrészt nőtlen férfiak mentek, de a családosok is családjukkal, volt olyan, hogy később ment utánuk a családjuk.."
