Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)
B. Gál Edit: Az Orczy-család társadalmi és gazdasági felemelkedése a 18. században és a 19. század első felében
az Goda fundussa és adatott érette Nyáry rundusból kés csináló Alput Mihály teleké, mely Goda fundussán levő épületért a Goda successor umak adott: 300 fl Az Thököli rész örökösen aquiráltatott: 2600 fl Nyáry jussból Gyöngyös városában Petrovay portiójából reám háramló rész kiváltatott Orczy Sándortól: 700 fl Következik a házak aquisitiója: 1. Szabadiné háza féle, mely másképpen Réz Kata házának is mondatik aquiráltatott: 300 fl 2. Somberky háza féléért, az mi az fundust illeti ez cseréltetett néhai fejedelem Rákóczi Ferenccel és adatott érette ex fundis Nyáryáni más fundus de ez super aedificatumért adattak Somberky Gergelynek és Almásy János özvegyének: 710 fl ezen házra succesiva in forma több is adatott 3. Ujváry háza féle, aquiráltatott: 1000 fl melyen most új botok építtettek, kik alkalmasint 3000 fl forintokba kerültek. 4. Szilvásy háza féle aquiráltatott: 700 fl Kertek, szőlők a városon kívül, Püspöki szomszédságában aquiráItattak: 75 fl de ismét ezen summáért eladattak. Sárhegyen levő szőlőért adattak: 800 fl Ezt a feljegyzést nyugodtan tekinthetjük a 18. század eleji gyöngyösi javak összegzésének. Orczy István azonban nem csak e városban gyarapítja vagyonát. 1717-ben Pesten az Uri utcában" vásárol egy házat, majd 1728-ban megszerzi a mellette levőt. Valamelyiket valószínűleg átépítteti, mert végrendeletében, mint „ex fundamenti építtettem" - hivatkozik rá. 1723-ban kezdi az Újszászi birtokot megvásárolni a számtalan örököstől de csak 1747-ben mondhatja azt teljesen megáénak." Tarnaörs a család egyik otthona is Nyáry örökségként kerül tulajdonukba. 1708-1709- ben még mint Petrovay Jánosné, Nyáry Zsuzsanna és Petrovay János meghatalmazottja Eörs puszta elzálogosításáért többek között Deák Pálné Almásy Ágnes ellen protestál. 28 1734-ben már övé az Örsi residencia, melyet folyamatos átépítések, bővítések révén gyönyörű kastélyegyültessé alakít. 1737-ben adományul nyeri Erdőkövesden a Popovics-féle részeket. A hagyomány szerint már áll az Orczyak residenciális háza, míg 1760-ban a Pétervására felé eső faluvégen említik kastélyukat. Az 1800-as évek elején a környékbeli falvakban lévő Orczy-birtokok uradalmi központja lesz a település. Pétervásárán ugyanekkor a Keglevichektől zálogban bírnak részeket. A Pest megyei Dunakeszi falu 1737 táján kerül Orczy István tulajdonába, aki 1749 körül Grassalkovich Antalnak adta el. Vadkert (Soltvadkert) 1727-ben kerül kezükhöz. 1800-ban zálogba adják Lukáts Antalnak, aki 1872-ben 960.000 fl-ért megveszi a települést. Újszász 1690-ben a Bullik család birtokaként, de az elpusztult helységek között szerepel. Még 1727-ben is puszta volt, de ekkor már Orczy István bírta. A telepítések eredményeként az úrbérrendezés idején 11 úrbértelket írtak össze. 29 Orczy István egész életére 26 A mai Petőfi Sándor utca, mely akkor Pest legelőkelőbb utcája volt. 27 OL.P.531. Diplomák 8. köt. (Orczy Gyula: Adatok az orczi Orczy család eredetéhez és történetéhez) kézirat 28 OL.P szekció Elenchus 29 BOROVSZKY Samu én.n. (1909) 57.
