Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)

B. Gál Edit: Az Orczy-család társadalmi és gazdasági felemelkedése a 18. században és a 19. század első felében

a folyamatos birtokszerzés jellemző. A megszerzett teriiletek növekedése jól megfigyelhető, ha a ránkmaradt három végrendeletet összevetjük. (Lásd 1. ábra.) Különösen Heves megyei szerzései szembetűnőek. Családi élete nem mondható kiegyensúlyozottnak, hisz feleségével - annak túlzott költekező életmódja miatt - annyira megromlott a kapcsolata, hogy végakaratában kizárja javainak örökléséből. Erre azonban végülis nem kerül sor, mert Petrovay Zsuzsaima 12 évvel megelőzve urát 1737. április 2-án Tarnaörsön meghal. Tetemét Gyöngyösön a Szt. Bertalan templomban helyezik örök nyugalomra leánya, Várkonyi Amadé Lászlóné, Orczy Zsuzsanna mellé. így az apa által felhalmozott vagyonon ketten osztoznak Lőrincz és Anna, Hávor Mihály felesége. A fontosabb ingatlanokat (pesti ház, egri ház, Örsi residencia stb.) fiára hagyja, míg a szőlőket, kerteket, malmokat és lábas jószágokat 1/3-ad, 2/3-ad aranyban öröklik. Érdekesen alakul a Somogy és Vas megyei birtokrészek sorsa. Mivel ez ősi, családi örökség, leányágat nem illet. Külön inti fiát, hogy viselje gondját Vas vármegyében lévő kevés jószágának „s arra kérem mivel magam is ottan születtem conserválja, vagy háború vagy pestis következik pro interim magát oda recipiálhatja. ,,3

° „Jó lehet, hogy kéz pínzt nem hagyhatok, mert mint észrevehetitek az levelekből és aquitációimból, hogy szegén legén voltam, az házasságommal is egy pínzt se nyertem. Hanem amit Isten adott sok fáradtságim után azt kívántam nektek reserválni. Kívánom az Ur Isten már egy kis fundamentumotok lészen az gazdálkodásra, terjessze bőséges áldását reátok és adjon ezer annyit." A genealógiai irodalmak szerint 1749. december 12- én hal meg, s kerül végső nyughelyére felesége és leánya mellé.

32 Életének 80 éve alatt a kisnemesi sorban élő fiúból dinasztia alapító, nagy vagyonnal és befolyással rendelkező báró lett. Fia (T.) LŐRINCZ 1718-ban született. Iskoláit 1728-ban Pesten kezdte, majd 1731-33 között Nyitrán, 1734-ben Gyöngyösön tanult. 1735-ben filozófiát hallgatott Budán. Három évig Grassalkovich Antal mellett szolgált, kinek nagy tehetségéről sokszor megemlékezik. Tanulmányai befejezése után katonai pályára lépett. Ezredével Daun tábornok vezérlete alatt részt vett a dicsőséges drezdai csatában. A béke megkötése után tábornoki címmel és 1500 frt fizetéssel vonul nyugalomba. 1764-ben Abauj vármegye adminisztrátora, majd 1765-től főispánja. 1780-ban a Tisza- szabályozás királyi biztosa. 1782. augusztus 10-én érdemei elismeréséért a Szt. István rend középkeresztjét kapja.

33 Báró Orczy Lőrincz a rokokó főnemesség képviselője. A korszerű, nagy műveltséggel rendelkező főúr, féltve saját társadalmi osztályát, elhatárolta ugyan magát a felvilágosodás eszméitől, de ugyanakkor elutasította a klerikális későbarokk túlzottan maradi, szemellenzős gondolkodásmódját is. Pesti házában gyermekeinek nevelője az akkor még joghallgató Batsányi János, aki Orczy szellemében a nemesi nemzeti ellenzékhez kapcsolódott. 1778. július 12-én Budán tartja alakuló ülését a Hazafiúi Magyar Társaság, melynek élére Lőrincz bárót választják, míg a főtitkári teendőket Bessenyei látja el. Nagy műveltségét, sokoldalú érdeklődését mi sem mutatja jobban, minthogy hatalmas 8200 darabból álló könyvtárat hozott létre maga és maradékai „szellemi épülésére." Az Orczy-birtokok ebben az időszakban tovább gyarapodtak. 1777-ben az ivádi részekért 150 fl-t fizet Kotsis János és Pál örököseinek. 1786 és 1800 között 494 fl-t költ Rozsnokra és Fegyvernekre (részben már fiával, Józseffel együtt). 30 OL.P.519. 13. cs. Nr.43.Boy 31 OL.P.518. 1. cs. Nr.34.Boy 32 A Szent Bertalan templomban lévő epitáfiumon viszont ez olvasható: ...„kegyesen végezte be 1748. november 13-án vigaszt a fényben keresve..." 33 OL.P.531. Diplomák 8. köt. 34 34. HÓMAN-SZEKFŰ VI. köt. é.n. 341. p.