Szilasi Ágota, H.: Mátyás király kegyeltje. Estei Hippolit püspök reneszánsz címefreskója az egri várban - Megfejtett múlt 1. (Eger, 2016)
A feltárt freskó a lunettás záródású falfülkében, 1990-es évek eleje (Dobó István Vármúzeum Fotóadattára, Ltsz.: 77.805.) címeres kaput azonosítottuk, melynek boltozott átjárójában Krisztus képe volt látható. Mécsesének világításához szükséges olaj beszerzéséről Hippolit számadásaiban is olvashatunk. Ez vezetett valamikor a belső várba. Fakapuként pedig a káptalanhoz vezető északi kapura gondolhattuk. Most viszont ez, a szépen felépített rendszer öszszeomlani látszik. De akkor a Buda felől érkező út hol vezetett be a várba? Hogyan töltötte be reprezentációs feladatát a méltóságot, birtokjogot jelző címer, ha nem egy bejárat, a vendéget, látogatót fogadó kapu felett díszelgett? A város fölé emelkedő, ma is méltóságot sugárzó címerkép a középkorban a városban élők, de a jövevények számára is látható volt. Bizonyára egy olyan helyen léphetA megrogyott kapuépítmény, 1993—1994 (Dobó István Vármúzeum Fotóadattára, Ltsz.: 77.804.) tek be a várba, a reprezentációra sokat adó Hippolit püspöksége idején is a látogatók, ahonnan a belső várudvaron lévő remekbe szabott, szinte a királyi építkezések mintájára felépült épületek — a Gótikus püspöki palota és a székesegyház — még inkább fel tudták tárni pompájukat. Minden bizonnyal elvonultak előtte a jövevények, vagy éppen maga a püspök, amikor díszes kíséretével megérkezett Itáliából, vagy amikor vadászkutyáival és sólymaival az erdő rengetegébe indult medve vagy szarvas vadászatra. A jövő kutatásai talán megmutatják majd, amit ma csak feltételezni tudunk, hogy a várfal délnyugati „szegletében” álló Varkoch-kapu maradványai az eddig feltételezett 1542-es építésnél korábbi maradványokat is rejtenek. 27
