Szilasi Ágota, H.: Mátyás király kegyeltje. Estei Hippolit püspök reneszánsz címefreskója az egri várban - Megfejtett múlt 1. (Eger, 2016)

A címerfreskó modernkori történelme

Az évszázados harcok és az idő pusztítása a pompázatos, büszke, majd dicső egri várat kőhalmazzá változtatták. A valaha négyszintes gótikus torony is csonkán, csupán a várfal magasságáig maradt meg. A címerfreskó 2016-os restaurálásával párhuzamosan azonban előtérbe került e várfalszakasz építéstörténetének összegzése, a korábbi kutatások, feltárások eredményeinek tisztázása. A várban jelenleg is zajló nagyberuházásokhoz kapcsolódóan is új kérdések vetődtek fel. A tudománytörténeti kutatások a toronnyal és a rajta lévő ábrázolással kapcsolatban így árnyaltabb kép felvázolására adnak lehetőséget, miáltal komplexen bemutathatóvá válhat a freskó kultúr-históriája.

Az egri vár területén zajló Kozák Károly és Détshy Mihály (az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársai) által vezetett régészeti feltárások 1959—1960-ban érték el a vár déli falát. A többszörösen megvastagított, megerősített falazatból történő kibontás során a düledező, köveit potyogtató tornyocska feltárásakor Pálok Ferenc kőműves pillanthatta meg először a kapu maradványai fölötti ívmezőben előtűnő freskó részleteit. Az állapotában, művészi értékében, egyháztörténetileg egyedülálló lelet azonnal felkeltette a szakemberek figyelmét, s előkerüléséről meg is jelent az első újságcikk a Heves Megyei Népújság 1959. augusztus 9-i számában (4. oldal) Újabb leletek egri várban címmel. Már akkor pontosan meghatározták, hogy kihez, mely püspök személyéhez köthető a lelet, így természetesen a korát is be tudták határolni.

A vár középkori tornyának, a mintegy 8x8 m-es és alig 9 m magas, a rézsűs falazatból mintegy 1,2 m-re előre - ugró négyszögletes torony építményének helyreállítási terveit akkor Sedlmayer János készítette (1971-ben készült el), és sor került a falkép első restaurálásra is. A munkát Illés Jánosnéra bízták (1960). Város felé néző külső, déli homlokzatán lévő címerről azóta is Hippolit-toronynak nevezik ezt, a püspökvár kerítőfalaihoz tartozó Zsigmond kori építményt.

Kozák Károly a későbbiekben többször említést tesz a címerfreskóról a várban folyó régészeti munkákat leíró beszámolóiban: Az Egri Vár Híradója 1960. 1. számában, az egri várban 1957 óta folyó régészeti beszámolóban közli a freskó rajzát, miközben a feltárások egyik legjelentősebb

Tinódi Lantos Sebestyén: Egri vár viadaljáról való ének históriája (faximile kiadvány)

eredményének nevezi a Varkoch-kapu és a Gergely-bástya közötti falszakaszban elhelyezkedő düledező középkori tornyocskán fellelt festményt. Az 1967-es részletes, képes mellékletet is tartalmazó publikációja az Egri Vármúzeum Évkönyvében jelent meg (87—96. oldal), melyben a kaputoronyról és a freskó restaurálásáról is részletesen írt. A Heves megye műemlékeit feldolgozó háromkötetes topográfia (Dercsényi Dezső és Voit Pál szerkesztésében) első (1969) és második (1972) kötetében több helyen említésre kerül a déli belső várfal négyzetes, csonka kaputornya, csapórácsának maradványai és a rajta lévő címerfreskó (II. 87—90. oldal, illetve I. 69. kép) — „parva porta ante imaginem Christi”

22