Szilasi Ágota, H.: Mátyás király kegyeltje. Estei Hippolit püspök reneszánsz címefreskója az egri várban - Megfejtett múlt 1. (Eger, 2016)

Georgius Houfnaglius: Az egri vár délről a csonkatornyú székesegyházzal, 1617-ben megjelent rézmetszet

Mátyás király virágzó Magyarországának emléke a törökkel folytatott harcok idején feledésbe merült, épített értékei nagyrészt elpusztultak. így nem csodálkozhatunk azon, hogy a leggazdagabb reneszánsz főpapok egri hajlékáról nem maradt fenn hiteles látkép, úgynevezett veduta-ábrázolás. Később, az 1552-es török elleni hősies közdelem Európa szerte elterjed híréhez kapcsolódóan röplapokon, újságokban vagy éppen könyvekben jelentek meg metszetek az egri várról, de az ország e fontos erődítményéről ránk maradt hiteles középkori ábrázolásanyag mégis szegényes. A módszeres topográfiai adatok felvételéhez szükséges feltételek ritkán voltak adottak, és gyakran külföldi művészek készítették, másolgatták, olykor önkényesen módosítgatták őket, legtöbbször a hesseni születésű építész, művész, író Wilhelm Dillich (1571—1655) által készített rajzokra hivatkozva. E rézmetszetes vagy rézkarcok látképek történeti forrásértékére vonatkozóan azonban nem egységes a kutatók véleménye. Vannak, akik szerint a régi metszetek teljesen értékelhetetlenek, mások szerint kritikai elemzéssel, a lassan százötven éve folyó ásatások eredményeivel összevetve, sok hasznos információra, napjainkra elpusztult építészeti részletekre lelhetünk a tanulmányozásukkal.

Az egri várról fennmaradt leghitelesebb, így leghíresebb ábrázolás egy Geoerg Houfnagel (Antwerpen, 1542 - Bécs, 1600) által készítette rézkarcon maradt fenn, mely 1617-ben jelent meg nyomtatásban. Az egrffvár 16. század második felének állapotairól talán ez a látkép tartalmaz a legtöbb topográfiailag használható elemet. Dél felől, madártávlatból mutatja a megcsonkított katedrális-tornyokkal „koronázott” erődöt, mely toronyban az 1588-as évszám jelzi az ábrázolás feltételezhető időpontját. A kép bal alsó sarkában egy fürdő épülete, azaz balneum látható. A források szerint ezt Bakócz Tamás püspök építtette 1495-ben, és Estei Hippolit püspök is használta 1517- es itt tartózkodása idején. A déli fal közepe táján, a már felépült Gergely-bástya mellett jól látható a korai, gótikus torony is — kapunyílás nélkül, de címertükörrel. Előtte kanyarog a vár egyetlen bejárata felé a Buda és Makiár felől érkező, összefutó út. A torony négyszögletes formája és valamikori magassága, a várfal fölé nyúló karcsú arányai jól megfigyelhetők az ábrázoláson. Egyben az is leolvasható róla, hogy ekkor még nem húzták fel elé azt a falvastagítást, mely teljesen eltakarta a címerfreskót magában foglaló négyszögletes mélyedést.