Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 27. (Eger, 2009.)

SÜMEGI P-MOLNÁR D.-HUPUCZI J.: Előzetes adatok a horvátországi Baranya-háromszögben található negyedidőszaki képződmények quartermalakológiai elemzéséhez

Előzetes adatok a horvátországi Baranya-háromszögben található negyedidőszaki képződmények quartermalakológiai elemzéséhez Sümegi Pál, Molnár Dávid & Hupuczi Júlia Abstract: Preliminary Quartermalacological Data for Quaternarian Formations in the Bansko Hill, Croatia. More than 5500 speciments of 37 terrestrial snail species were collected from a loess - paleosoil section at Zmajcvac village in Croatia. Occurring of Ena montana, Mastus bielzi, Cochlodina laminata, Macrogastra ventricosa, Clausilia pumila, Clausilia dubia, Pseudofusulus variáns, Trichia unidentata, Trichia edentula species from the bottom paleosoil layer suggests that this malacological zone formed during the initial phase of a Middle Pleistocene interglacial cycle. Key words: Loess profile, Quartermalacology, Mollusca, Croatia, Zmajevac village. A vizsgálat alá vont löszszelvény (N: 45° 48'44,84" E: 18° 49T3,60") a horvátországi Zmajevac (Veresmart) község keleti határában, a Baranya háromszög déli részén található. A szelvény maga a 251-245 méter csúcsmagasságú, szigetszerű, miocén bazaltos andezitből álló Bansko dombság eolikus lösszel fedett déli peremén, az ártér szélén kialakított út mentén helyezkedik el. A felszínen jelentős mennyiségű üres, de recens megtartású Pomatias elegáns, Helix pomatia és Helicella obvia héjakat lehetett gyűjteni. Vizsgált löszfal felszínén gyümölcsösök, elhagyott és művelt szőlők, mandulások és dióültetvények találhatók. A löszfal peremét ezüsthárs (TiHa tomentosa), akác (Robinia pseudoacacia), mezei szil (Ulmus minor) fák borítják, helyenként természetesnek tűnő sztyeppfoltokkal, fekete bodzával (Sambucus nigra), bibircses kecskerágóval (Euonymus verrucosa) és ostorménfával (Viburnum lantana) vegyesen. A lágyszárúak között az illatos hunyor (Helleborus odorus), a vérehulló fecskefű (Chelidonium május), a borostyánlevelű veronika (Veronica hederifolia), a ragadós galaj (Galium aparine), és az erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum) jelenléte emelhető ki. Az általunk tanulmányozott szelvény 26 méteres kifejlődésű. A terepbejárás alapján egyértelművé vált, hogy csak függő köteles megoldással lehet a teljes zmajevaci szelvény falát megfelelően megtisztítani és malakológiai mintavételre alkalmassá tenni. Mivel a megfelelő technika nem állt rendelkezésünkre a horvát-magyar TÉT megállapodás keretében, ezért csak azokat a szelvényszakaszokat gyűjtöttük be, ahol megfelelő módon lehetett a szelvényt megtisztítani. így három szintből lehetett begyűjteni mintákat, amelyek közül Mollusca faunát 24-25 méter, 11-13 méter, valamint 1 és 5,5 méter között találtunk. A mintavételnél jelen volt Dr. Lidija Galovic zágrábi geológus, Dr. Chikán Géza és Dr. Koloszár László a MÁFI tudományos főmunkatársai, valamint Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi docens és Gulyás Sándor tudományos munkatárs, a szegedi Földtani és Őslénytani Tanszék dolgozói. A szelvény geológiai leírásnál Munsell Soil Color színskálát használtuk. A szelvény feküjét világos fakósárga színű (2.5 Y 6/4) eolikus lösz alkotja. A fekü löszréteg felett 23 és 26 méter között egy poligenetikus fosszilis talajkomplexum húzódik,