Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 27. (Eger, 2009.)
SÜMEGI P-MOLNÁR D.-HUPUCZI J.: Előzetes adatok a horvátországi Baranya-háromszögben található negyedidőszaki képződmények quartermalakológiai elemzéséhez
a feküjében majd 100 cm vastagságú, szinte padszerűen megjelenő karbonátos kiválásokkal és konkréciókkal. A talajkomplexumban megfigyelhető üledékes struktúra alapján legalább három eltérő talajszint található a vizsgált területen. A karbonátos réteg felett egyméteres kifejlődésű, sárgásbarna színű (5 Y 7/4-10 YR 5/4-6/4) talaj B/C horizontja található, ami egy átmeneti szakasz a fekü felé. Ebben a rétegben 25-24 m közötti, enyhén laminált, dellekitöltésre jellemző szerkezetű, vékony eróziós diszkordancia felszínekkel, kimosódásokkal rendelkező szint található, amelyből jelentős mennyiségű csigahéjat sikerült kinyerni. Ezt a horizontot egy sötétbarna színű, szerves anyagban gazdag, vasborsós, mintegy méteres kifejlődésű fosszilis talaj B horizontja, illetve egy sárgásbarna színű, félméteres humuszos horizont, egy fosszilis talaj A szintje zárja le a felszín felé. A talajkomplexum felszínére négy méter vastagságú, világosszürke színű (2,5 Y 7/2), enyhén laminált szerkezetű lejtőlösz réteg rakódott. Ebből a löszrétegből még nem sikerült mintát kinyernünk, mert teljesen egyenes függőfallal jelentkezett a területen. A lejtőlösz réteg felszínén egy áthalmozott fosszilis talajokból és üledékből álló, ún. pedoszediment réteg alakult ki mintegy ötméteres vastagságban. Az üledék a sárgásbarna színű, enyhélt laminált szerkezettől a sötétszürke színű hullámfodros szerkezetig igen változatos kifejlődésben látható a szelvényben (Galovic et al. 2009). Erre az áthalmozódott pedoszediment szintre két méteres vastagságú, jól osztályozott, karbonátos, Mollusca maradványokat tartalmazó, finomkőzetlisztes durvakőzetliszt, szürkéssárga színű (2,5 Y 6/4) eolikus lösz települt. Ebből a szintből sikerült mintákat kiemelnünk egy löszmélyút oldalában megközelítve a szelvénynek ezt a szakaszát. A löszréteg tetején egy kettős, mintegy kétméteres kifejlődésű, barna és sárgásbarna színű (10 YR 4/4-6/4) fosszilis talaj B és B/C szintjét tartalmazó talajkomplexum fejlődött ki. A fosszilis talajra két méteres vastagságú, karbonátos, Mollusca maradványoktól mentes, enyhén rétegzett, eolikus lösz települt. Majd a löszréteg tetején egy újabb kettős, mintegy két méter kifejlődésű, barna és sárgásbarna színű (10 YR 4/4-6/4) fosszilis talaj B és B/C szintjét tartalmazó talajkomplexum található. A réteg kifejlődése alapján ez az egész komplexum a feküszintben kimutatható lösztalajréteg megismétlődése. Hasonló tortaszerkezet általában hegylábi területeken alakul ki, de nem zárható ki, hogy a domblábi régióban is a lejtő mentén szétnyíló talaj- és löszrétegek nyomán fejlődhetett ki ugyanazokból a rétegekből származó, ismétlődő réteges szerkezetű üledéksorozat. A szelvény felső, hatméteres löszrétege eredeti helyzetben található és jelentős mennyiségű, környezettörténeti és rétegtani vizsgálatra alkalmas Mollusca héjat tartalmazott. A letisztított szelvényszakaszokból Krolopp (1973, 1983) munkái nyomán a quartermalakológiai mintavételezéshez javasolt 25 cm-ként vettünk 1 dm 3 (2,5 kg) mintát, és 0,5 mm átmérőjű lisztszita segítségével mostuk ki a Mollusca héjakat az üledékből. A szelvény három malakológiailag értékelhető szakaszából 37 szárazföldi Mollusca faj 5501 egyede került elő. A zmajevaci szelvény 25 és 24 méter közötti szakaszán került elő a környezettörténeti és rétegtani szempontból legkiemelkedőbb jelentőségű Mollusca fauna. Ebből a fosszilis talajhorizontból jelentős mennyiségű, napjainkban mérsékeltövi lombhullató erdőkben elterjedt Cochlodina laminata, Clausilia pumila, Clausilia dubia, Macrogastra ventricosa, Pseudofusulus variáns, Mastus bielzi, Orcula dolium, Aegopinella ressmanni, Semilimax semilimax, Ena montana, Trichia unidentata, Trichia edentula csigafajokhoz sorolható héjakat lehetett kimutatni.
