Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 27. (Eger, 2009.)

HUPUCZI J.-MOLNÁR D.-SÜMEGI P.: Előzetes adatok a Fruska,Gora hegység horvátországi szakaszán található negyedidőszaki képződmények quartermalakológiai elemzéséhez

szelvényt letisztítottuk és a rétegsor geológiai leírását végeztük el. A leírásnál Munsell Soil Color színskálát használtuk. A 23 méteres szelvény feküjét nedvesen sötétsárga színű, enyhén karbonátos, szervesanyag-mentes, finomhomokos apróhomok alkotja, amelyből Mollusca maradvány nem került elő. A réteg vastagsága mintegy méteres kifejlődésű. 22 métertől egy sárgásbarna színű homokos kőzetliszt, kőzetlisztes, karbonátos és Mollusca héjmentes homokréteg fedte le a feküszintet mintegy méteres kifejlődésben. A réteget fluviális eredetű és felhalmozódású homok alkotja. Majd ez a réteg egy fokozatosan finomodó szemcseösszetétellel, egyre csökkenő homoktartalommal megy át a fedő szürkéssárga színű, helyenként vasas kiválásokat, karbonátos foltokat, karbonátos ereket, konkréciókat és jelentős mennyiségű Mollusca héjat tartalmazó agyagos kőzetliszt képződménybe. Az üledékanyag felhalmozódása alluviális eredetű, de a fekü homokanyaghoz képest már csökkent mozgási energián képződött. Ez az üledék mintegy 3 méteres kifejlődésű és 21-18 méter között húzódik a vizsgált szelvényben. Majd éles réteghatár nélkül, fokozatos átmenettel karbonátos, Mollusca héjmaradványos, sárgásbarna színű (10 YR 6/4) finomkőzetlisztes durvakőzetliszt, eolikus lösz települt. Az eolikus löszréteg 18 és 14,75 méter között húzódik. A lösz fedőrétegében egy megközelítőleg kétméteres kifejlődésű sárgásbarna és sárgás sötétbarna színű (10 YR 4/6-5/6 és 10 YR 5/4) kettős talajszint alakult ki. Egy fosszilis talajszint B és BC horizontja, valamint karbonát konkréciós szintje alkotja ezt a szakaszt. A Mollusca héj maradványtól mentes, vasas és mangános borsókat tartalmazó kettős fosszilis talajszint 12 és 14 méter között fejlődött ki. Ezt a kettős talajszintet 8 méteres vastagságú, Mollusca héjmaradványos, karbonátos, rétegzetten sárgásbarna színű (10 YR 6/4) finomkőzetlisztes durvakőzetliszt, eolikus lösz fedi, amelynek csak az alsó szintjét, mintegy három méteres szakaszát sikerült begyűjteni. A löszréteg felszínközeli részén, 5 és 2 méter között egy kettős fosszilis talajszint húzódik, amely az eredeti leírás alapján két független talajképződés nyomán fennmaradt fosszilis talajok B szintjeiből és BC horizontjaiból áll. Ebből a horizontból, valamint az ezt fedő, egészen a felszíni recens talajig megtalálható, sárgásbarna színű eolikus löszrétegből már nem tudtunk mintákat gyűjteni a rendelkezésünkre álló technikával. A letisztított szelvényből Krolopp (1973, 1983) munkáiban a quartermalakológiai mintavételezéshezjavasolt 25 cm-ként vettünk 1 dm

3 (2,5 kg) mintát, és 0,5 mm átmérőjű lisztszita segítségével mostuk ki a Mollusca héjakat az üledékből. A szelvényből 57 Mollusca faj (16 vízi, 38 szárazföldi faj, és 3 kagylófaj) 3450 egyede került elő. Figyelembe véve a Fruska Gora hegység szerbiai oldalán a szegedi Földtani és Őslénytani Tanszék által végzett malakológiai elemzéseket, ez az egyik legfajgazdagabb szelvény az Al-Duna vidéken. A szelvényben egymás felett kifejlődve két eltérő környezeti igényű és környezettörténeti, rétegtani szempontból kiemelkedő jelentőségű malakofaunát lehetett kimutatni. Az első malakológiai egység 23 méter és 15 méter között fejlődött ki. Ennek a malakológiai szintnek a fekü felé eső részéből csak szórványosan kerültek elő Mollusca héjak, és valamennyi héjmaradvány vízi faunához tartozott. Figyelembe véve az üledék kifejlődését, a tiszta, pélit- és kőzetliszt-mentes finomhomokos apróhomok réteg szemcseösszetételét, szerkezetét egyértelműen kijelenthetjük, hogy egy dunai teraszanyag fluviális, és a rárakódott fokozatosan finomodó szemcseösszetételű alluviális szintjéből származik ez a szórványos malakológiai anyag. Korjelző faunaelem a legalsó mintákból még nem került elő, de a hidegjelző fajok hiánya miatt valószínűsíthető, hogy egy enyhébb éghajlati szakaszban rakódhatott le az üledékanyag.