Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 15. (Eger, 1986.)

VARGA, A.-CSÁNYI, B.: Malakológiai vizsgálatok a magyarországi felső Duna árterének víztereiben (1994)

1996 MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 15: 77-88 Malakológiai vizsgálatok a magyarországi felső Duna árterének víztereiben (1994) Varga András-Csányi Béla Abstract: Malacological dates from the upper part of the Danube in Hungary - According to the collection of Béla Csányi the authors give report of 47 species (505 lots). These species was collected on the upper part of the Danube (Hungary). After the publication the malacological material will be taken to the Malacological Collection of the Mátra Musemum. 1. Bevezetés A Szigetköz területén található víztípusok élőlényegyütteseit a 80-as évek közepétől kezdtük vizsgálni. A florisztikai és faunisztikai kutatások elsőrendű céljai a területen élő vízi élőlénytársulások (fitoplankton, Zooplankton, makroszkopikus gerinctelenek, halak) taxonjainak részletes leírása, feltárása volt, lehetőleg még a tervezett vízlépcsőrendszer végleges megépítése előtt. Az ilyen módon előállított adatbázis ugyanis alkalmas referenciaként használható, a vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos beavatkozások ökológiai hatásainak későbbi megítéléséhez. A 80-as évek végére így számos hidrobiológiái alapadat gyűlt össze a terület vízi élővilágára nézve. A kutatások 1992-ig szakaszosan, hosszabb-rövidebb időszakok kihagyásával történtek, s a felmérő munka csak ezt követően, a dunacsúnyi elterelés után vált rendszeressé. Az eddigi adatok teljeskörű tudományos publikálására azonban mindmáig nem került sor. A Duna szlovákiai elterelése, valamint a magyarországi vízpótlással kapcsolatos beavatkozások fontosabb hidrobiológiái hatásainak értékelése természetesen a rendelkezésre álló teljes idősor eredményei alapján valósítható meg. Jelen munka tárgya viszont - terjedelmi korlátok miatt - csupán a területen 1994 során gyűjtött makrozoobenton minták malakológiai anyagának ismertetése volt. A részletes vízrajzi rész közzétételét azért tarjuk fontosnak, mert a dolgozat utolsó, malakológiai adatsorokat tartalmazó fejezete így válik használhatóvá. A vízrajzi bemutatás során zárójelben adjuk az adott területeken begyűjtésre került Mollusca-fajokat. Ezek szöveges értékelésétől részben terjedelmi okokra hivatkozva eltekintünk. 2. Anyag és módszer Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség megbízása alapján 1994 folyamán végeztünk bentonvizsgálatokat a Szigetköz és a Duna kijelölt 41 mintavételi pontján abból a célból, hogy a Dunán történt mederelzárás, valamint az idő közben megvalósított vízpótlás ökológiai hatásait (a vízi gerinctelen élőlényegyüttesre gyakorolt közvetlen hatásokat) egyaránt nyomon kövessük. A bentonmintákat minden mintavételi szelvényben ugyanolyan módszert követve, angol szabványú nyeles háló (Standard FBA Pond Net) segítségével („Kick and sweep" módszer), az alzat egyidejű erőteljes megbolygatásával, illetve a víz felkeverésével, s ezen kívül az állatok közvetlen, kézzel történő összegyűjtésével vettük (pl. kagyló-fajok). A mélyebb vizekben egy újonnan kifejlesztett mederkotró mintavevőt is alkalmaztunk (szintén a kagylófajok kimutatására), valamint közvetlenül búvárkodás során szedtük össze az állatokat. A minták 70%-os ethanol oldatban való rögzítése a helyszínen, a taxonok kiválogatása, rendszertani azonosítása pedig laboratóriumi körülmények között történt.