Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 15. (Eger, 1986.)

DOMOKOS, T.: In memoriam KOVÁCS GYULA (1932-1996)

1996 MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 15: 05-10 In memóriám KOVÁCS GYULA (1932-1996) Domokos Tamás Dr. Kovács Gyula Európa-hírű malakológus és tanár halála a nyár legszívszorítóbb híre volt kollégái, barátai, tanítványai és ismerősei számára. 1996. július 22-én, 64 éves korában Békéscsabán, szívinfarktus vetett véget állandóan a munka lázában égő életének. Dr. Kovács Gyula - a három évvel korábban elhunyt Dr. Richnovszky Andorral egy évben - 1932ben született Békéscsabán tisztviselő családban. Édesanyja Lastofka Rozália, édesapja Kovács Gyula a gazdasági válsággal bekövetkező elbocsátásukig Békéscsabán, az István malomban dolgoztak. Miután munkanélküliek lettek: az anya a háztartás vezetését vette teljesen a kezébe, az apa pedig alkalmi könyvelést vállalt, hogy családját eltarthassa. Az apa ambiciózus lévén: hamarosan egyetemi tanulmányokba kezdett a Szegedi Tudományegyetemen és mire a kis Gyula 8 éves lett, már ügyvédi oklevéllel rendelkezett. Az ifjú Kovács Gyula szülővárosában végzi el iskoláit. Középiskolás korában aktívan bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba, és kitűnt társai közül biológiai és kémiai ismereteivel. A szülők származásuk miatt nem gondolhattak arra, hogy frissen érettségizett fiukat - kívánságának megfelelően - az orvosi pályára indítsák. így Kovács Gyula a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán ösztöndíjasként végez, mint biológia-kémia szakos tanár 1955-ben. Ekkor a minisztérium kihelyezi Csurgóra a Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumba, ahol három évet biológia és kémia tanítással, valamint a környék malakológiai kutatásával tölt el. 1958-ban hazakerül Békéscsabára nevelőtanárnak az Út-, Híd-, Vízműépítő Technikum (ma Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola) kollégiumába. A kollégiumi munka mellett a TTT félfüggetlenített szakmai titkári teendőit is ellátja. 1960-ban ledoktorál „Somogy-Csurgó és környéke Molluscafaunája" című disszertációjával. A szakmája utáni vágya és a szíve azonban visszahúzza a Dunántúlra. Ekkor foglalkozik a nagykanizsai letelepedés gondolatával is. Ennek ellenére csak az 1961-62-es tanévet tölti el Nagykanizsán az egykori Landler Jenő Általános Gimnáziumban, mert édesapjának 1962-ben bekövetkezett halála - édesanyja egyedül marad -, és a Szlovák Tanítási Nyelvű Gimnáziumban megüresedett tanári állás hazatérésre kényszeríti, illetve segíti. Nagykanizsán nagy hatással volt rá a negyedévszázaddal idősebb Károlyi Árpád természettudós, aki igen magas szinten foglalkozott - petrokémikus kutatómérnök létére - botanikával és malakológiával. Kiemelkedő nevelő-oktató munkájára már korán felfigyeltek felettesei. Osztályfőnöki mun-