Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 15. (Eger, 1986.)

OLLÉ, R.: Életnyomok és patológiás elváltozások az unyi homokbányában gyűjtött puhatestűek mészvázain

Gastropoda: Tympanotonus margaritaceus (BROCCHI) Terebralia bidentata DEFRANCE Globularia sp. Legtöbb Ostrea ránövést Tympanotonus margaritaceus esetében találtam. Ez a faj nagy egyedszámban volt jelen az életközösségben és viszonylag nagy méretű házban élt. így az Ostrea lárvák meg tudnak telepedni a vázakon. A ránövések leggyakrabban a szájadék környékén fordulnak elő. Ennek alapján arra következtethetünk, hogy az Ostrea lárvák már elpusztult puhatestűek mészvázain telepedtek meg. 6.14. Xenomorf növekedés Xenomorf növekedés 1 kagylófaj 40 példányán látható. Ez a fajok 2,6 %-át, az egyedek 0,5 %-át jelenti. A kagylók esetében pedig a fajok 9,1 %-án és az egyedek 5,7 %-án figyelhető meg. Ostrea sp. A kagylóteknőn leggyakrabban a Tympanotonus margaritaceus faj mintázata ismerhető fel. 6.15. Külső hatásra bekövetkezett törés gyógyulás nyoma Hat csigafaj 176 példányán figyelhető meg, azaz a fajok 15,8 %-án, az egyedek 2,3 %-án. A csigák esetében ez a fajok 22,2 %-át és az egyedek 2,52 %-át jelenti. Pirenella plicata (BRUGUIERE) Potamides lamarcki (BRONGNIART) Tympanotonus margaritaceus (BROCCHI) Terebralia bidentata DEFRANCE Globularia sp. Galeodes sp. Leggyakrabban a Potamides lamarcki fajnál fordul elő ez a patológiás jelenség. Elsősorban a magas spirájú csigák vannak kitéve a törés veszélyének. Kettő Potamides lamarcki és egy Pirenella plicata példánynál a columella is eltört. A csiga a házát kijavította és tovább élt. A Potamides lamarcki és Pirenella plicata l-l példányán kétszeres, háromszoros törés figyelhető meg. 6.16. Torzult növekedés Torzult növekedés 1 csigafaj 161 példányán látható, azaz a fajok 2,6 %-án, az egyedek 2,1 %-án. A csigák esetében a fajok 3,7 %-án és az egyedek 2,3 %.-án. Tympanotonus margaritaceus (BROCCHI) Száztizenegy példány továbbnövekedett (kettős vagy többes) szájadékú. Ez az általam gyűjtött Tympanotonus margaritaceus egyedeknek a 3,3 %-át jelenti. Ez az arány valószínűleg magasabb, ám a letört szájadék felismerhetetlenné teszi ezt a patalógiás elváltozást. A csigák akkor fejlesztenek ki teljes, végleges szájadékot, amikor befejezték növekedésüket és kifejlett példányokká váltak. A fejlődésük növekedési szakaszokon keresztül megy végbe. Egy -egy növekedési szakaszt varix- vonalak zárják le. Az általam vizsgált példányoknál megfigyelhető a varix-vonalak közül szabálytalanul kiló-