Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 15. (Eger, 1986.)

OLLÉ, R.: Életnyomok és patológiás elváltozások az unyi homokbányában gyűjtött puhatestűek mészvázain

gó külső ajak. Egyes példányokon nem csupán a külső ajak nagyobbodott meg, hanem az utolsó és középső kanyarulatokon is látható 2-3 ilyen kinövés, melyek közül néhány a kifejlett szájadék nagyságával azonos. Ezt a patológiás jelenséget már a gánti Tympanotonus hungarícus fajnál is megfigyelték (Mihály, S. - Vincze, P. 1984.). A többi 50 Tympanotonus margaritaceus példányon pedig a mintázat rendellenes fejlődése látható. 7. Összegzés a megfigyelt életnyomokról és patológiás jelenségekről 7.1. Gyakoriság Dolgozatomban 7688 puhatestű ősmaradványt vizsgáltam. Ezernégyszázkilencvennyolc példányon összesen 1759 életnyomot, patológiás elvátozást figyeltem meg. Ezek megoszlása a különböző puhatestű osztályok között így alakult: Bivalvia: 155 egyeden 212 életnyom Gastropoda: 1343 egyeden 1547 életnyom Gyakoriságot tekintve a kagylóknál 3,3 egyedre jut egy életnyom és egy egyeden átlagosan 0,303 nyomfosszília található. Ezek a számok a csigák esetében a következők: 4,5 és 0,221. Ennek alapján kijelenthetjük, hogy a vizsgált anyagban a kagylók vázain nagyobb gyakorisággal fordulnak elő életnyomok, mint a csigákon. Az életnyomok megoszlását az unyi homokbányában gyűjtött puhatestűeken a 3. táblázat mutatja. 7.2. Paleoökológiai következtetések Az unyi homokbányában gyűjtött puhatestű ősmaradványok mészvázain öt életnyomtípus fordul elő legnagyobb gyakorisággal. Ezek sorrendben a következők: 1. ) Túlélt ráktámadások nyoma 2. ) Marószivacsok bioeróziós tevékenysége (Clionidae) 3. ) Külső hatásra bekövetkezett törések gyógyulás nyoma 4. ) Végzetes ráktámadások nyoma 5. ) Torzult növekedés Ezek az életnyomok partközeli környezetben élt puhatestűek mészvázain figyelhetők meg leginkább. Feltűnően sok a túlélt ráktámadások aránya. A sikertelen támadások oka lehetett a szilárd aljzat hiánya és az erős partközeli vízmozgás. A végzetes ráktámadások nyomának száma kevesebb, ugyanis a szájadék a ház legsérülékenyebb része, ami a szállítódás és fosszilizálódás során felismerhetetlenné teszi ezt az életnyomot. A külső hatásra bekövetkezett törések gyógyulás nyomának nagy száma is hullámzás által mozgatott partközeli környezetet jelez. Szembetűnő a Naticidae családba tartozó ragadozó csigák fúrásainak magas aránya, továbbá a Cirripedia és fúrásnyomok és a gombafúrások jelenléte. Ezeket az életnyomokat létrehozó élőlények nem a partközeli környezetet, hanem a szublitorális régiót kedvelik. A Cirripedia fúrásnyomok és a gombafúrások kis számban fordulnak elő, mert az erős hullámzás akadályozhatta ezen élőlények tevékenységét. Figyelemre méltó a Bryzoa bekérgezések, a Serpulidae lakócsövek, a Balanus és az Ostrea ránövések jelenléte. Ezek az életnyomok az erős hullámverés hatására megsérülhetnek, levál-