Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 12. (Eger, 1993.)

DOMOKOS, T.: A Hármas-Körös 45. és 50. töltéskilométere közötti szakaszának (Szarvas) malakoökológiai és - cönológiai viszonyai annak hullámtéri és mentett oldalán

Domokos, T. 1980 és 1987 között Doboz térségének faunisztikai és ökológiai, valamint cönológiai vizsgálatát végezte el, amelyről 1989-ben számolt be a Dobozi Tanulmányokban (Domokos, T. 1989). Kovács, Gy. és Domokos, T. 1987-ben a Körösökből a megyére nézve hét új fajt mutat ki. (Kovács, Gy.-Domokos, T. 1987). Ezt megelőzően 1985-ben a Körösök sapkacsigáiról értekeznek az „Állattani Közlemények"-ben (Domokos, T.-Kovács, Gy. 1985). 1988-ban B. Tóth, M. a 12. Malakológus Találkozón a Valvata naticina Körös-torkolati előfordulásáról tesz bejelentést. 1988-ban Réthy, Zs. a Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba) természettudományi osztályának vezetője kezdeményezi - külső munkatársak (Bába, K., Kovács, Gy.) bevonásával - a Hármas-Körös ill. az 1979-ben létrehozott Körös-völgyi Természetvédelmi Terület malakológiai kutatását is. Békés megye természetvédelmi területein az ökológiai kutatások 1992-ben ismét beindulnak, s így sor kerül majd a KTT malakofaunájának további vizsgálatára is, csak most a KNP égisze alatt. A KTT-ről eddig 62 puhatestűt sikerült kimutatatni (I. táblázat). Érdekesebb fajok: Anisus vortex, Anisus vorticulus, Anodonta woodiana, Cochlodina laminata (hordalék!), Deroceras laeve, Euconulus fulvus, Perforatella rubiginosa, Valvata pulchella, V. naticina. Gyűjtőhelyek és gyűjtési módszerek Munkámban a Körösvölgyi Természetvédelmi Területen fekvő és az 1. ábrán bemutatott, számozással jelölt gyűjtőhelyek malakofaunisztikai, - ökológiai és - cönológiai vizsgálatát tűztem ki célul. À vizsgált terület NY-i határát a Szarvasi-Holt-Körös, K-i határát pedig az Aranyos képezi. Tehát a vizsgált terület a Tisza-vidék és a Körös-Maros-köze geomorfológiai alkörzet találkozásánál fekszik. A vizsgált körzetben a mesterséges morotvákon (Szarvasi-, Halászteleki-, Aranyosi-) kívül az egykori természetes morotvák roncsai is jól kivehetők. Ezeknek az ívét az 1. ábrán vastag szaggatott, ill. a Nagyállási-holtág 1. ábra. Szarvas környéki gyűjtőhelyek: 1. VnJ72 gátőrház közelében lévő carexes; 2. Kis-berek (Kis-fok): Scirpidae, Glyceria 3. Aranyosi-holtág, tócsák; 4. Balczó-tanya közelében lévő nádas és füzes; 5. Nagyállási- és Aranyosi-holtág közötti mocsaras terület, kubik;