Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 12. (Eger, 1993.)

SZABÓ, S.: A Szigetbecsei-holtág malakológiai állapotának alapvetése

A Szigetbecsei-holtág malakológiai állapotának alapvetése Szabó Sándor Abstract: Malacologycal standard work of Szigetbecsei - back - water (near river Danube.) This work demonstrates oecological condition survey of Szigetbecsei - backwater's molluscafauna. Módszer A Szigetbecsei-holtág Ráckevétól D-re, mintegy 3 km-re, 18 ha területen, a Ráckevei (Soroksári) - Dunaággal párhuzamosan, Szigetbecse falu közvetlen szomszédságában terül el. A Ráckevei - Dunaággal csak a D-i részén egy zsilippel lezárt csatornával érintkezik. Átlagos mélysége 1,5 m. E munka egy későbbi természetvédelmi rekonstrukció - malakológia szempontból való - kiinduló pontját képezi. Az állapotfelméréskor vízihálóval és iszapmarkolóval végzett cönológiai gyűjtést alkalmaztam. A gyűjtések során vizsgáltam az aljzat szubsztrátumát, a növényzetet, illetve a legfontosabb vízkémiai paramétereket. A feldolgozáskor megállapítottam a malakocönózisok fontosabb karakterisztikáit (fajszám, egyedszám, abundancia, konstancia, dominancia). A cönozisok összehasonlításához elemeztem a fajok diszperzióját (Szabó, S. 1986) és az élőhelyek diverzitását (Kovács, GY. et alii, 1986, Podani, J. 1980). A mollusca biomassza számításához a Haarlow-indexet (Balogh, J. 1953) használtam. A vízkémiai vizsgálatokat a Visocolor-gyorsteszt segítségével végeztem. Eredmények A terület négy felmért pontján 20 puhatestűfaj 382 egyede került elő. Ebből 16 vízicsiga, 2 kagyló és 2 amfibikus szárazföldi csiga faj volt. Fajokban leggazdagabb a 4. (19 faj), legszegényebb a 2. gyűjtőhely (8 faj). A Lymnaea truncatula csak a 2. gyűjtőhelyen a Viviparus contectus, Anisus vortex, Anisus vorticulus, Pisidium sp., Succinea oblonga és a Perforatella rubiginosa csak a 4. gyűjtőhelyen él. Egyedszámban a legtöbb a 4. gyűjtőhely (142 db), legkevesebb az 1. gyűjtőhely (29 db). A terület egészére nézve konstans - domináns fajok: Physa acuta (100%, 20,68%), Gyraulus albus (100%, 16,23%), Segmentina nitida (100%, 10,6%), Acroloxus lacustris (100%, 10,2%), 100%-osan konstans még a Lymnaea palustris (D: 6,5%), 75%-osan konstans: Bithynia tentaculata (D : 6,5%), Lymnaea peregra (D : 3,66%), Hippeutis complanatus (D : 1,83%) és Armiger crista (D : 1,3). Megjegyzés: nyíltvízi gyűjtést csak az 1. és 4. gyűjtőhelyen tudtunk végezni. A nyíltvízi gyűjtéseknél az Anodonta cygnea példányai kerültek elő: 1. gyűjtőhelyen: K: 20%, D: 6,8%, a 4. gyűjtőhelyen: K: 60%, D: 5,6%. (A gyűjtés bizonyító példányai a szerző gyűjteményében kerültek elhelyezésre.) A Szigetbecsei-holtág malakocönózisainak diszperzitása (térbeli eloszlása, egyenletessége) meglehetősen változatos. Az 1. gyűjtőhelyen csak a Phragmitesek szárán és a Carexek levelén élő Acroloxus lacustris, illetve a pangó vizekben is jó diszperziójú Segmentina nitida mutat inzuláris (szigetszerű) eloszlást. A többi faj előfordulása inekvális (véletlenszerű). A 2. gyűjtőhelyen valamennyi fáj inzuláris diszperzióval bír. A 3. gyűjtőhelyen a fajok többsége inzuláris eloszlású, a Lymnaea peregra , valamint az érzékenyebb Armiger crista és Hippeutis complanatus inekvális diszperziójú.