Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 12. (Eger, 1993.)

SZABÓ, S.: A Szigetbecsei-holtág malakológiai állapotának alapvetése

A 4. gyűjtőhelyen a fajok többsége szintén inzuláris, az Acroloxus lacustris és a Lymnaea palustris kummulatív (fedúsuló), az Armiger crista, Hippeutis complanatus, Succinea oblonga, Perforatella rubiginosa és Pisidium sp. inekvális eloszlású. A diszperzió - vizsgálatok alapján a 4. gyűjtőhely mutatja az eredeti mocsárfauna őszi aspektusához hasonló képet. A többi gyűjtőhely, különösképpen az 1. jelentős degradációt jelez. A gyűjtőhelyek diverzitását (sokféleségét) két módszerrel mértem: A Shannon-index alapján a diverzitás fokozatai: 1. a 4. gyűjtőhely 3,370 2. a 3. gyűjtőhely 2,032 3. az 1. gyűjtőhely 1,661 4. a 2. gyűjtőhely 1,595 A diverzitást többváltozós módszerrel, mégpedig a Czekanowski-indexszel is vizsgáltam. alapadatok: gyűjtőhely 1 2 3 4 1 X 2 0,28 X 3 0,43 0,64 X 4 0,35 0,34 0,52 X A Czekanowski-index alapadatai segítségével Cluster-analízist végetem, melyet dendogrammon ábrázoltam: 0 0,5 A Cluster-analízis alapján a 2. és 3. gyűjtőhely mutat szoros kapcsolatot. Ehhez a maghoz viszonylag közeli szinten a 4. gyűjtőhely tartozik. Az 1. gyűjtőhely teljesen elkülönül és csak nagyon alacsony szinten kapcsolódik a többihez. A mollusca biomasszát közvetett módszerrel a Haarlow-indexszel vizsgáltam: gyűjtőhely gyűjtőhely gyűjtőhely 4. az 1. gyűjtőhely partközei 13 155,8 1 436,9 1 263,6 522,1 nyíltvíz 3.520 5.880,