Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 6. (Eger, 1986.)

Majoros Gábor: Csigák gyűjtése talajmintákból

Él6_ç§ig!k_gY^i|.§s_e_ Boncolásra szánt apró fajokat a fenti módszerhez hasonlóan gyűjthetünk azzal a különbséggel, hogy a szárítást és a forralást elhagyjuk, 1. / Anyagelökészités Ebben az esetben a begyűjtés után minél hamarabb dolgozzuk fel a mintát. Nemcsak csigák gyors pusztulásának magától értetődő ténye miatt, hanem azért is, nehogy az állatok héjukba visszahúzódva nyálkafilmmel zárják el szájadékukat és levegő kerüljön a héjba. /Mint látjuk törekvésünk ellentétes az előbbi módszernél vázoltakkal./ Ezért a talajminta-zacskót, ha a várakozás szükséges, jól lekötve tartsuk azért, hogy benne az állatok kinyujtózzanak. 2. / Iszapolás A nedves talajmintát ugyanolyan apró lyukú szitán keresztül iszapoljuk, mint a héj gyűjtés esetében. Célszerű azonban vagy az iszapolás előtt, vagy az iszapolás után, nagy lyukú szitán keresztülszitálni az anyagot. Iszapolás után csak viz alatt lehet szétszitálni, de mivel ekkor jól szétválasztható a törmelék, egy kisebb, vödörbe belemerithető szita is megteszi. A durva szemcsés frakcióból szabad szemmel kiválogatjuk az élő példányokat.