Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 4. (Eger, 1984.)

Kövecses-Varga Lajos: A Bükk szárazföldi csigafaunájának vizsgálata 60 évre visszamenő gyűjtési adatsor alapján

zetek 60 %-a volt csak értékelhető. A rendelkezésemre álló adatok nem tették lehetővé, hogy a négyzetek összehasonlítását menynyiségi adatokkal végezzem. A Bükk-hegység UTM-négyzeteinek vizellátottsági és vízrajzi különbségeit Schmidt /1963/ atlaszából nyert vizhozam-adatokból vizsgáltam. Három csoportot képeztem, nagy, közepes és kis vizhozamu területek /735o233o liter/perc, 154o-89o liter/perc, 65oloo liter/perc/. Az egyes csigafajokat külföldi és hazai munkák alapján /Brohmer et all. 1956, 196o; Frömming 1954; Soós 1956/ nedvességigényük szerint szintén három csoportba soroltam azért, hogy a négyzetek nedvesség-ellátottságbeli különbségeit a különböző nedvességigényű fajok előfordulása alapján értékelni lehessen. A fauna tengerszint feletti magassági eloszlásának vizsgálatához növényzeti övekre vonatkozó adatokat a Központi-Bükkben É-D irányú keresztmetszetben Pócs Tamás szerint /Hevesi, 1977/ vettem figyelembe, mert a lelőhelyek magassági eloszlása itt volt a legegyenletesebb. /A vizsgált négyzetek DU 61, 62, 63./ Eredmények Legelőször azt vizsgáltam, hogy a Bükk egyes négyzeteinek faunája az állatföldrajzi faunakörök szerint mennyire egységes. A megfelelően kutatott 9 UTM-négyzet csigafaunája mind szignifikánciát mutat egymással. A DU 50 kódjelű négyzet kivételt képez, mert itt tulajdonképpen csak Eger vá-