Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 4. (Eger, 1984.)

Kövecses-Varga Lajos: A Bükk szárazföldi csigafaunájának vizsgálata 60 évre visszamenő gyűjtési adatsor alapján

zetek 60 %-a volt csak értékelhető. A ren­delkezésemre álló adatok nem tették lehető­vé, hogy a négyzetek összehasonlítását meny­nyiségi adatokkal végezzem. A Bükk-hegység UTM-négyzeteinek vizellá­tottsági és vízrajzi különbségeit Schmidt /1963/ atlaszából nyert vizhozam-adatokból vizsgáltam. Három csoportot képeztem, nagy, közepes és kis vizhozamu területek /735o­233o liter/perc, 154o-89o liter/perc, 65o­loo liter/perc/. Az egyes csigafajokat külföldi és hazai munkák alapján /Brohmer et all. 1956, 196o; Frömming 1954; Soós 1956/ nedvességigényük szerint szintén három csoportba soroltam azért, hogy a négyzetek nedvesség-ellátott­ságbeli különbségeit a különböző nedvesség­igényű fajok előfordulása alapján értékelni lehessen. A fauna tengerszint feletti magassági eloszlásának vizsgálatához növényzeti övek­re vonatkozó adatokat a Központi-Bükkben É-D irányú keresztmetszetben Pócs Tamás sze­rint /Hevesi, 1977/ vettem figyelembe, mert a lelőhelyek magassági eloszlása itt volt a legegyenletesebb. /A vizsgált négyzetek DU 61, 62, 63./ Eredmények Legelőször azt vizsgáltam, hogy a Bükk egyes négyzeteinek faunája az állatföldraj­zi faunakörök szerint mennyire egységes. A megfelelően kutatott 9 UTM-négyzet csigafaunája mind szignifikánciát mutat egy­mással. A DU 50 kódjelű négyzet kivételt ké­pez, mert itt tulajdonképpen csak Eger vá-

Next

/
Thumbnails
Contents