Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 4. (Eger, 1984.)

Bába Károly-Füköh Levente: Holocén és recens malakológiai adatok értékelése állatföldrajzi és ökológiai módszerekkel a Bükkben

recens gyűjtésekből a holocénben meglévő Clausilia cruciata , Discus ruderatus , Dis­ cus rotundatus /ma a Bükkben ritkák/. A Vertigo alpestris recensen csak a szurdok­erdőkben fordul elő. Néhány faj ritkább a holocén anyagban a mainál: Ena montana , Vitrea diaphana , Helicodonta obvoluta , He­ licigona faustina , Isognomo stoma isognomos- toma . Gyakoribbak ezzel szemben a barlangi üledékekben a Vertigo angustior , Granaria frumentum , Chondrina clienta , Vallonia cos- tata , Ruthenica filograna és a Pyramidula rupestris . Utóbbi lazább lombozatú szikla­törmelék lejtő-erdőkben gyakori ma. Lozek /1965/ adataihoz képest a Daudebardia rufa , Ruthenica filograna , Helicodonta obvoluta , Cepaea vindobonensis a bükki holocénben ko­rábban jelentkezik /atlantikum helyett a bo­reálisban/. Feltűnő, hogy a Perforatella incarnata , mely a recens növénytársulások­ban elterjedt, s helyenként domináns, a vizsgált holocén fázisokban alárendelt szerepet játszik. Vegetációtörténeti áttekintés Az Északi-középhegység, közte a Bükk vegetációtörténetét polenanalizisek alap­ján Zólyomi Bálint /1958/ foglalta össze. Ennek fontosabb eredményei, valamint a ve­getációs egységek közötti kapcsolat /Soó, R. 1964/ az állatföldrajzi értékelés szem­pontjából nem érdektelen. A boreális és az atlantikum a mainál melegebb klimával birt, a boreális szára­zabb, az atlanti fázis nedvesebb volt, igy az első klimaszakaszban a kontinentális, a másodikban a szubmediterrán éghajlat hatá-

Next

/
Thumbnails
Contents