Csintalan András (szerk.): Víz-Hangok. Az egri Országos Akvarell Biennálék/Triennálék (1968-2014) nagydíjasainak kiállítása - A Dobó István Vármúzeum kiállításvezetői 3. (Eger, 2017)
MOLNÁR PÉTER (1 943) Budapesten született. Tanulmányait a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban végezte: mesterei Göllner Miklós, Barta Lajos és Bálint Endre voltak. Festészettel, grafikával, könyvborítók és illusztrációk készítésével egyaránt foglalkozik. Munkácsy-díjas (1996). Külföldi tanulmányútjai: Párizs, Firenze, Anglia, az Amerikai Egyesült Államok. Az általa kikísérletezett, apró betűkből felépülő faktúraképzés 1979 óta fontos alkotó módszerévé vált. Meditativ elmélyültség hatja át ezekből a végletesen leredukált képelemekből felépülő műveit, lassú érlelődés eredményeiként létrejött akvarelljeit, grafit rajzait. Visszafogott színvilág, visszatérő motívumkincs — utak, ösvények, hold, kavicsok —, többé-kevésbé azonos technikai megoldások időntúli folytonosságot biztosítanak életművében. Az Egri Akvarell Biennálén kiállított: 1996, 2000, 2004. A kiállításon díjat kaptak még: Kopócsy Judit, Bikácsi Daniela, Borgó, Chilf Mária, Benes József, Horváth Gábor, Szűcs Levente MOLNÁR PÉTER: Hódolat Antoni Tàpiesnek, 1995 papír, akvarell, tus 37,5x54,5 cm XVII^Országos Akvarell Biennálé 2000 Egykor, amikor még egyáltalán nem tűnt úgy, hogy a megismerés, a művészet és a művészettörténet önérdeke lenne újabb és újabb „trendek" kezdeményezése, számbavétele és felkarolása, az akvarell egy alapvető művészettörténeti fordulat elindítója, meghatározója volt. Egyike a modernizmus sok ágú gyökerének, ami az impresszionizmus (a modern művészet törzse) kifejlődéséhez vezetett. Ennek különleges, a nagy stílusokat jellemző okai voltak. Egy új világképpel függött össze általános elterjedése (...) Ezek a lényegi kapcsolatok és koronként különbözőségük más művészettörténeti jelenségekre is kiterjeszthetők. Ilyen például a perspektíva, aminek többféle változatát ismerjük: ahogy a középkori festészet arany háttere a transzcendencia távlatát 61
