Schwalm Edit, Cs.: Palóc népművészet. A Dobó István Vármúzeum gyűjteményéből (Eger, 1990)
virágbokrok díszítik. Heves megyében is több szűcsközpont alakult ki a XIX. században. Gyöngyösön pl. 1863-ban még ötvenhat szűcs dolgozott. Az egri szűcsök megrendelői az Eger környéki falvak lakói. Egy-két falunak dolgoztak Tiszanánán, és helybelieknek az átányi szűcsök. A gyöngyösi ködmön barna színű, deréktól fodros szabású, megkötős irha övvel. Hátát betölti egy cserépből kinövő színes virágbokor. A tiszanánai barna kisbundát fekete selyemmel hímezték. Az átányi ködmön fehér, karcsúsított, hímzése levegős, s gyakran a készítés évszáma is rajta van. Az egri szűcsök kisbundái is barna alapszínűek, s motívumkincsük általában a megrendelő falujában elfogadott ízléshez igazodik. A XIX. század végén, különösen módosabb gazdacsaládok asszonyai, a ködmön helyett gyönggyel hímzett fekete posztókabátot készítettek. A férfiak bokáig érő bundája, subája drága ruhadarab volt. Vállrészüket hímezték ki legszebben. A szűrposztóból készült, színes gyapjúhímzéses cifraszűrök, csuhák mesterei a szűrszabók. A férfiak zsinórdíszes lajbija (mellény) kb. a XIX. század közepétől kezd az ünnepi viselet részévé válni. LAKODALMAS MENET A lakodalom résztvevői közül a menyasszony meghívottait a menyasszonyos háznál, a vőlegény meghívottait a vőlegényes háznál vendégelték meg. Kikérése után a menyasszonyt a vőlegény házához vezették. Kb. 2 óra múlva követte őket a menyasszony meghívottaiból álló menet, a hérészesek, akikért a vőfély ment vissza, ők vitték énekszóval a gyertyával kivilágított menyasz-szonykalácsot, cifrakalácsot. Ez a cifrázott kalács a boldogi lakodalmi szokások egyik jellegzetessége. A menyasszony keresztanyja készítteti ajándékba. Egy kb. 15 kg, lisztből sütött fonottkalácsot tesznek egy asztalszerű, ráccsal körülvett kalácsosállványra. Színes papírral bevont rudakat helyeznek rá, s körberakják sűrűn felfűzött mézeskalács sorokkal (szív, huszár, baba stb.). Aranyozott dió, papírrózsa is díszíti. A hérészes menetet a vőlegényes háznál a menyasszony, vőlegény és a vőlegény szülei fogadják. Menyasszonytánc után szedték szét a cifrakalácsot, s felszeletelték a fonottkalácsot. Mindenki kapott egy-egy darabot, ezzel ért véget a lakodalom. A bábukon lévő ruhák Heves megye különböző tájegységeinek viseletét reprezentálják: menyasszony, Boldog; vőlegény: Mátraaljai idős asszony, Mátraderecske; fiatalasszony, Gyöngyöspata; férfi cifraszűrben, Bükk-vidék; kisgyerek, Boldog. A HEVESI NÉPMŰVÉSZETI ÉS HÁZIIPARI SZÖVETKEZET TEXTIUEI Ez az igen gazdag népi szőttes- és hímzéshagyomány napjainkban is tovább él. Ápolását azok a szövetkezetek végzik, melyek egy-egy tájegység jellegzetes népművészeti hagyományaira támaszkodva készítik termékeiket. Az elsők között alakult meg 1951-ben a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet. Tagjai sorra járták a megye falvak, s az eredeti textileket összegyűjtve, a hagyományos motívumkincset és díszítőtechnikát felhasználva tervezik magas művészi fokon, a gazdag népi örökséget felújítva, ma már világszerte ismert lakástextiljeiket. Cs. Schwalm Edit
