Császi Irén (szerk.): Kocsira ládám, hegyibe párnám… Ácsolt- és festett ládák a Palócföldről (Eger, 2014)
„Kocsira ládám, hegyibe párnám...” ÁCSOLT- ÉS FESTETT LÁDÁK A PALÓCFÖLDRŐI Vándorkiállítás a Dobó István Vármúzeum gyűjteményéből Rozsnyói Bányászati Múzeum Galériája, Rozsnyó Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény, Heves Dobó István Vármúzeum, Eger A Dobó István Vármúzeum gyűjteményében több tucat, ácsolt és asztalos készítette láda található. A legrégebbi darabok közel 250 évesek. Ezek a szépen megmunkált tárolóbútorok az értő szemek számára nagyon sok információt, üzenetet hordoznak a letűnt évszázadok mindennapjairól, az emberek egykori életmódjáról. A világ, a környezetünk és vele együtt a Sajó-mentén, Bükk és Mátra vidékén élő ember is nagyon sokat változott azóta, hogy a kiállításon látható legrégebbi láda elkészült. A kiállítás időutazásra invitálja látogatóit. Ha megfejtjük és megértjük a ládák üzenetét, évszázadokat tekinthetünk vissza az időben. Az üzenet azonban kódolt, őseink „írták” a ládákra, melyet csak akkor érthetünk meg, ha megismerjük azt a világot, melyben ők élték mindennapjaikat. Feltárul az ácsolt szekrény specialisták, háziiparosok és a „virágos asztalosok” által készített ládák készítéstechnikája, díszítése, területi elterjedése, használata. A cifra menyasszonyi láda az ágyvitel rítusában élte fénykorát, majd a ház és a lakberendezés változásával funkciója is megváltozott. A mesterségek örökségét Eszak-Magyarországon a 19. század végétől a fajátékkészítők, napjainkban népi iparművészek és a népművészet mesterei viszik tovább. Az elmúlt évtizedekben több tudományos kutatási program is érintette a népi bútorokat Heves megyében: az 1967—1988 között zajlott Palóc-kutatás, Tradíció és Továbbélés Nemzeti Kutatás Fejlesztési Program 2002—2005 között, majd a témában önálló kötet jelent meg a Vármúzeum kiadványaként 2008-ban. A gyűjtemény jelenleg már átfogónak mondható feldolgozása mindeddig csak a tudományt gazdagította, jelen vándorkiállítással tárjuk a nagyközönség elé.
