Nagy Nándor: Keresztút a szovjet munkatáborig. A hatvani „összeesküvés” története - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 20. (Hatvan, 2017)

Előszó

A jelzett korszakkal foglalkozó kutatómunkát mintegy tíz évvel ezelőtt kezdhettem újra, amelynek eredményeképpen több tanulmányt publikáltam. Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által 2016-ban kiírt, a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és áldozatok Emlékévéhez kapcsolódó KOR-dokumentumok című pályázat azonban lehetőséget teremtett arra, hogy az 1946-os évhez kapcsolódó koncepciós eljárás eseménysorát bővebb terjedelemben, önálló kiadványként, a Hatvány Lajos Múzeum Füzetei sorozat keretében megjelentessük.

A történet fonalát nem a letartóztatások kezdetekor, vagyis 1946. április végén vesz- szük fel, hanem egy évvel korábban, 1945 kora tavaszán, amikor a szovjet hadműveleti zóna nyugatabbra tolódása után, valóban megkezdődött a mindennapi élet normalizálódása Heves megyében, ám a szovjet katonai megszállás sajátos jogi keretei között. A köztes egy év ismertetését felvezetésnek szántam, hogy ezáltal a kedves Olvasó megismerkedhessen nemcsak a későbbi főszereplőkkel, hanem azokkal a történeti előzményekkel is, amelyek révén 1946 eseményei és összefüggései érthetőbbé válnak. Majd ezt követően kerül sorra a korabeli sajtóban legtöbbször gyöngyös-hatvani vagy mátravidéki összeesküvésként említett, koholt vádak alapján lezajlott eljárás részletes elemzése. Bár jelen kiadvány elsődlegesen Hatvanra fókuszál, a Páter Kiss Szaléz ferences barát személyével összefüggő gyöngyösi „összeesküvő” csoporttal kapcsolatos történések legfontosabb tényeit fontosnak véltem összefoglalni írásomban.

5