Nagy Mari: Magyar gyékényesek - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 17. (Hatvan, 2001)
A gyékény haszna
Áttekintés Kutatástörténet: A mesterség legjobban felkutatott területe a gyékény szövése, és ezen belül a tápéi gyékényszövés. A szakajtókötéssel a fiatalon elhunyt Csalog Zsolt foglalkozott egyetemi éveinek végén az 1960-as években. A kutatások legelhanyagoltabb területe a szatyorkötés. A gyékény felhasználásának eddigi legalaposabb összefoglalását Juhász Antal nyújtja, a Magyar Néprajz, Mesterségek című kötetében. Feladat, elvégeznivaló van még bőven, s ennek elősegítését szolgálja ez a kiadvány is. Háziipari A szakajtókötés, gyékényszövés, szatyorkötés soha nem vált céhes iparrá. Mindig megmaradt a parasztemberek mellékes, kiegészítő tevékenységének. Úgy is mondhatnánk, időszakos házi munkájának. Főleg a téli időszak, ahogyan az érmelléki emberek mondták az év téli rostja kínált erre alkalmat. Ősztől tavaszig a földeken nem lehetett dolgozni és a kiegészítő tevékenységek körébe jól bele illet a kosárkötés. A parasztemberek tudományának egy része volt s legalább a saját háztartását minden család igyekezett maga ellátni kosarakkal. Hogy ne keljen pénzt kiadni érte, mondták. Elterjedtsége térben: A természet ingyen kínálta az alapanyagot, a hegyes vidékeket leszámítva az egész magyar nyelvterületen. Mégis meg kell jegyezzük, hogy a gyékény felhasználása a magyar nyelvterület bizonyos részére korlátozódik, főként az Alföldre és Erdély kisebb területére. A magyar néprajztudomány az ismeretek hiányában meg sem fogalmazta ezt a kérdést ez idáig. így a kérdésre a válasszal is adós. Miért korlátozódik a gyékény felhasználása az Alföldre? Miért nem található a Dunántúlon, az alapanyag ott is bőven terem. Elterjedtsége időben: A kérdést azzal is kiegészíthetnénk: milyen ősi a gyékény felhasználása a magyar nyelvterületen? A mesterség szakszavai jórészt török eredetűek pontosabban a XV-XVI. századnál régebbiek, tehát kizárt a lehetősége annak, hogy azokat az oszmán török időkből vettük át. A mesterség ágait figyelembe véve a szakajtókötés Eurázsiában csak nálunk található meg. A gyékény szövése szélesebb elterjedésű a Balkánon, Kis-Ázsiában, Kaukázusban is megtalálható, a magyar módszerhez hasonló formában. A kutatásokat, az idegen nyelvű tanulmányok, útleírások magyar fordításainak értelmezését nagyon megnehezíti, hogy a különbféle növényi rostokból szőtt lapok, a magyar fordításban átfogóan gyékény néven szerepelnek. Jelenlegi ismereteink szerint a legöregebb és bizonyíthatóan gyékényből készült tárgyat Móra Ferenc találta egy honfoglalás kori gyereksírban. A gyerek szőtt gyékénybe volt csavarva. Felhasználási területei: A gyékény felhasználása igen széleskörű. Jóval szélesebb, mint azt a hatvani kiállítás bemutatja. A teljesség igénye nélkül megemlítjük például a házépítésben, tetőfedésben, a tűzgyújtásban és a rögtönzött hámok, kötelek készítésében, az üvegek befonásában, az ínségeledelek terén betöltött sze8
