Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)
Kelényi György: Grassalkovich Antal, a műpártoló
részt vett. Úgy tűnik, Grassalkovich személyes ízlésének jól megfelelt Paccassi rokokó stílusa, amely a könnyedség, az elegancia mellett túlzásoktól mentes, a barokk általános sémáját teljesen meg nem tagadó formákat jelentett. A bővítések az 50-es évek építkezései után is folytatódtak: még Grassalkovich Antal életében a legutolsónak épített traktusra ismét merőlegesen újabb szárnyakat csatlakoztattak. Ezekben rendezték be a fürdőt és a virágházat. A legutóbbi restaurálások során feltárták a kastély déli szárnyának végén később (Grassalkovich II. Antal idejében) kialakított színházat.6 A hosszanti, téglányalakú terem falát festett architektúra díszítette. A gödöllői kastély legsajátosabb eleme, az ácsolt kettős-kupola a budai királyi palotán fordul elő először, s onnan veszi át Grassalkovich. E kupolaforma ott az uralkodót, a királyi hatalmat jelképezte; átvétele a gödöllői kastélyon a rangot, az uradalom urának nemhétköznapi személyét fejezte ki.1 Felségjelvény; annál is inkább, mert a kupola nem szerves folytatása a belsőnek (Budán sem!), nem függ össze a díszteremmel, és ácsolt tetőzete alatt egyszerű födém van. A párizsi Louvre keleti homlokzatára kiírt „pályázat” során itáliai építészek - Pietro da Cortona és Carlo Rainaldi - terveiken a koronát illetve egy baldachinos formát mintázó kupolát rajzoltak meg8 (1665) Talán e tervek nyomán terjedt el az ötlet, hogy az uralkodót, vagy a magasrangú építtetőt koronát, vagy baldachint idéző kupolaforma jelképezze palotáján. Donato Felice d’Allio klostemeuburgi kolostortervén (1730k) nyolc kupolán a Habsburg-ház országainak koronáit kívánta másolni. Ezek közül csak a császári korona készült el, de a jelképes forma így is nagy hatással lehetett a kortársakra. Nem tudjuk, a francia és az osztrák példák közvetlenül hatottak-e a budai rezidencia tervezőjére, vagy a tervezés kérdését kézben tartó Grassalkovichra, mert sem írott, sem rajzos forrás erről nem számol be. Az tény azonban, hogy a kamaraelnök ugyanezt a kettős A budai királyi palota (1765 k.) 6 A színház létéről ODROBENYÁK Nepomuki János 1875. 57-58. A kupola jelképes szerepéről a magyar barokk építészetben: MOJZER Miklós 1971 8 NOEHLES, Kari 1961 86
