Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)
Csiffáry Gergely: Grassalkovich I. Antal iparpártoló tevékenysége
részvénytársaság, elzárkózik a segítségtől.60 Ebből is kitűnik, hogy külön tudta választani a rokoni kapcsolatokat és az üzleti érdekeltséget. Említettem, hogy a gácsi üzemtulajdonos, Forgách János gróf felesége a leánya volt, s míg Teréz grófnő életében, 1767-ben a részvények 20%-át birtokolta, a leánya halála után viszont csak 2%-ot. Azért a rokonságról nem feledkezett meg, mert 1771 elején, amikor Gödöllőn végrendelkezett a vagyonáról, a debrői uralmat hagyta a Teréz leányától született gr. Forgách Antalra.61 A birtokait életében személyesen irányító és működtető Grassalkovich az előzőkhöz hasonló racionalitással intézte ügyeit. A korábban említett XVIII. századi fahiány országos problémája sem ismeretlen előtte, mert az 1771. évi uradalmi tiszti instrukcióban pontosan előírta a három hatvani üzemének az évente kiutalható fa mennyiségét. így a posztómanufaktúrának évente kb. 120 öl (410 m3), a helyi téglaégetőnek kb. 300 öl (1023 m3), míg a sorháznak kb. 100 öl (341 m3) fa felhasználását engedélyezték.62 A hatvani posztókészítő üzem alapításától 1771-ig Grassalkovich irányítása alatt áll. Az, hogy 1771-től egy bizonyos Blaskó József nevű bérlő kezére kerül63 minden bizonnyal a gróf idős korával s betegeskedésével magyarázható. Élete alkonyán, 1771. január 15-én írásba foglalta végakaratát.64 A PARÁDI ÜVEGHUTA Grassalkovich 1740-ben vette meg Debrő várát és a hozzá tartozó debrői uradalmat gróf Aspremont-Reckhein Károly Goberttől 46 000 forintért, és 1740. április 29-én gróf Althan Mihály Antaltól a debrői uradalom részjószágát és ingóságait, melyekért 31 440 forintot fizetett.65 Párád település határában 1710 nyarától létezett a II. Rákóczi Ferenc által felállított üvegolvasztó és hamuzsírfőző.66 A gróf 1745-ben az üveghuta ellátására egy szalajkaházat létesített, ahol azután a bodonyi, a mátraballai s a parádi erdőségeiben égetett fahamut saját kezelésben, hozzáértő szakmunkásokkal főzette ki.67 1764-ben már két szalajkaház üzemelt Párádon. Itt 1764-ben 114,8 métermázsa hamuzsírt állítottak elő. Ezt a közel 12 tonna szalajkát Pesten adták el. A második üzemet már kizárólag kereskedelmi céllal létesítette, s a kész hamuzsírt a bodonyi jobbágyaival szállíttatta Pestre, ahol azt értékesítette.68 A parádi üveghutát Grassalkovich I. Antal az életében mindvégig uradalmi irányítása alatt tartja, s annak mindenkori vezetője egy-egy hutásmester. 1753-54-ben bizonyos 60 ENDREI Walter 1969. 62. 61 ÉBLE Gábor 1909.16. 62 B. GÁL Edit 1997.158. 63 CS1FFÁRY Gergely 1993. 35. 64 B. GÁL Edit 1997.158. 65 ÉBLE Gábor 1909.15. 66 CSIFFÁRY Gergely 1998. 90. 61 CSIFFÁRY Gergely 1996. 268. 68 CSIFFÁRY Gergely 1996. 262. 61
