Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)
Csiffáry Gergely: Grassalkovich I. Antal iparpártoló tevékenysége
Mátyás mester, akinek 1 forint taxát fizet,69 1767-től Pojácsek Tamás üvegkészítő mester vezeti a hutát. Az üzem csak Grassalkovich I. Antal halála után kerül bérlők kezére. Azt, hogy a gróf személyesen irányítja a huta sorsát, bizonyítja az is, hogy 1767-ben új telephelyen építteti fel az üvegolvasztót. A létesítményt minden bizonnyal a szükséges fa hiánya miatt kellett áthelyezni Újhutára, a mai Parádsasvárra. Ez az áttelepülés, az erdei üveggyártó ipar azon sajátosságából következett, hogy a huták körül néhány évtized alatt kiirtották az erdőket, s így azok vándorolni kényszerültek. Az üvegolvasztó átköltözése csak véletlenszerűen esik egybe, azzal az 1766. április 10-én kibocsátott uralkodói rendelettel, amikor bevezették az örökös tartományokban érvényes behozatali tilalmakat, amely az üveg-, textil- és a fémárukra vonatkozott. A HATVANI SERHÁZ Hatvanban már 1701-ben Salm hercegnek a Zagyva hídon túl majorja és serháza volt, amely a mai cukorgyár területén működhetett.70 Más adatok szerint a Salm herceg sörfőző- je a Rákóczi-szabadságharc idején összeomlott, s ezért Starhemberg Gundaker Tamás ezt az épületet fogadóvá alakította át, s a városban lévő vendégfogadót sörház céljára rendezte be.71 Ez viszont nem azonos azzal az épülettel, amely Hatvan, Kossuth tér 11. szám alatt van, ahol jelenleg a Hatvány Lajos Múzeum található. A Starhemberg féle új sorház épületének a helyét nem ismerjük. Feltételezhető, hogy a mai fő tér környékén állhatott. A település jövőbeli fejlődését alapvetően befolyásolta az a tény, hogy Starhemberg herceg 1729-ben vámjogot szerzett a településnek. A vámjog megszerzése a meglévő természetes főközlekedési út menti folyami átkelőhellyel rendelkező települést elindította a mezővárosi fejlődés útján. A település új gócpontjává lett a Zagyva jobb partján lévő egykori hatvani vár határolta terület, s a vár romjaira a herceg egy uradalmi gazdasági épületet emelt. Majd, miután 1746-ban Grassalkovich I. Antal megvásárolta a hatvani uradalmat, a település központjában építtet egy új serfőző- és pálinkaházat fedett magtárral. Ez a sörház szerepel azon a jegyzéken, amelyet 1771-ben a gróf saját kezűleg állított össze.72 Az új serfőző megépítésére 1746 után, még 1762 előtt kerülhetett sor. E serház utóbb többször átépített épületében kapott helyet a Hatvány Lajos Múzeum. A mai Kossuth téren 1762-ben elkészült a hatvani posztómanufaktúra. Már állt a Mayerhoffer András tervezte kastély, amelynek újabb átépítése 1763-tól kezdődött el Jung József tervei szerint. Kialakult a hatvani uradalom térbeli szerkezete ez időre, mivel a nagygombosi határban felépült 1762-re az új uradalmi major. A mai belváros fő terén 1751-től épül a templom, amelyet 1757-ben szenteltek fel.73 A serfőző új helyének a kiválasztásában döntő szerepe lehetett annak, hogy 69 HMLIV-7/C/8. 764/5. összeírás. 1753-54. 70 CSIFFÁRY Gergely 1996. 191. 71 B. GÁL Edit 1999. 148. A forrásban az olvasható Hatvannál: Braxatorium cum Ustrina Cremati 6 Cacaborum, et Granarium subtecto. - MOJZER Miklós 1984. 79. 73 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1978. III. 260. 62
