Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)
Csiffáry Gergely: Grassalkovich I. Antal iparpártoló tevékenysége
A Grassalkovich kastélyok alaptípusát a gödöllői kastély jelenti. Ez a XVIII. századi magyarországi barokk kastélyépítészet alapvető műve, ez a Courd’ honneuros elrendezésű, francia szellemű építmény a budai királyi palotára vezethető vissza. A budai királyi palota építésével Grassalkovich 1749-ben került kapcsolatba, amikor a Magyar Kamara elnökeként Mária Terézia megbízta a palota építési munkálatainak a felügyeletével. A budai királyi palota eredeti tervét Jean Nicolas Jadot de Vilié (1710-1761) francia származású főépítész készítette, akinek az eredeti vázlatkönyve is fennmaradt. E palota alapkövét 1749. május 13-án rakták le, s annak az építése 1753-ra befejeződött. Ezután már csak a díszítő munkák maradtak hátra.41 Ha az utókor a nagy építtető Grassalkovich I. Antal tevékenységéről akar képet alkotni, nincs könnyű helyzetben, mert az 1956. november 6-án találatot kapott Magyar Országos Levéltár, s az addig ott őrzött Khuen-Hédervári családi levéltárban lévő Grassalkovich iratok - más pótolhatatlan forrásokkal együtt - a tűz martalékává lettek. 1771-ben még életében Grassalkovich összeállított egy jegyzéket a birtokain végzett építkezésekről. E lajstrom szerint a gödöllői uradalomban 80, a hatvani uradalomban 54, a bajai uradalomban 39, a debrő-parádi uradalomban 20, s végül a komjáti uradalomban 33, összesen 226 különféle építményt vett számba. Ez a jegyzék kizárólag a gróf birtokain emelt építményeket tartalmazza. így nem említi sem a pozsonyi, sem a pesti palotákat, s nem tér ki azokra a különféle oltár- vagy templomépítésekre sem, amelyekhez Grassalkovich I. Antal hozzájárult, vagy amelyeket éppen ő állíttatott. A jegyzék kifejezetten uradalmi célból készült, s ezért tartalmazza a luxusépítményektől kezdve a csűröket, juhhodályokat, magtárakat, fácánkerteket és más kisebb gazdasági létesítményeket.42 Ha a fenti jegyzék ipari létesítményeit kívánjuk számba venni, a következő derül ki. Sorházakat emelt: Gödöllő, Baja, Hatvan, Gyöngyös, Komjáti településeken. Pálinkafőzőt építtetett: Galgamácsán. Téglaégetőket létesített: Dunakeszi, Dány, Kakucs településeken. Lisztőrlő vízimalmokat emelt: Gödöllőn, Isaszegen, Zsidón, Selypen, Kálban, Lőrinciben, Komjátiban és Bagón. Egyéb gazdasági létesítmények közt halastavat építtetett Gödöllőn, illetve vízimalmot halastóval együtt létesített Szentivány és Bikics községekben. Kallómalmot Bagón, kovácsműhelyt Gödöllőn állíttatott fel. A létesítmények sorában szerepel a hatvani posztómanufaktúra és ahhoz kapcsolódó még kilenc további, Hatvanban elkészült épület (szűrszabó háza, a gyapjúfeldolgozó háza és műhelye, lúgozó kemence, gyapjúnyíró háza, gyapjúraktár) és más építmények, továbbá Lőrinciben szintén egy gyapjúraktár, amely terjedelmes épület lehetett. A Grassalkovich tulajdonában lévő 5 nagy uradalom valamennyi ipari létesítménye nem lehet vizsgálódásunk témája, már csak a rendelkezésre álló terjedelmi korlátok miatt sem, egyébként sem tenné lehetővé a beható vizsgálatot a források szűkössége. Az mindenesetre leszögezhető, hogy a Grassalkovich által 1771-ben készült jegyzék korántsem teljes. Ez kiderül már abból is, ha áttekintjük az elpusztult Grassalkovich féle ter41 VOIT Pál 1978.454-460.; VARGA Kálmán 1997. 23-24. 42 MOJZER Miklós 1984. 78-81. 56
