Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)
Csiffáry Gergely: Grassalkovich I. Antal iparpártoló tevékenysége
vtárról, a Kapossy János által készített jegyzéket. Grassalkovich építtette a tófalui, a bodonyi és a parádi templomokat. A tófalui tervét az a Jung József készítette, akinek szerepe volt a hatvani kastélyépítkezésnél is. Ezek a templomok nem szerepelnek a gróf 1771-ben készült jegyzékén. Meg a többi templom sem, amelyekről azt tudjuk, hogy életében 33 templomot emelt birtokainak falvaiban.43 Hasonlóképpen nem teljes a gazdasági célú építményeinek a listája sem. Ennél több ipari létesítménye volt, csak példaként említem, hogy 1745-ben új hamuzsírfőzőt létesített Párádon, s ugyanitt 1767-ben egy új üveghutát is építtetett. Hasonlóképpen kimaradt felsorolásából a hatvani téglaégető, amely szolgáltatta a gróf helybeli építkezéseinek (kastély, templom, posztómanufaktúra, sörház stb.) az építőanyagot 1737-1771 között.44 Hasonlóképpen kimaradt a lőrinci serház és más építmények, mint a káli vagy parádi téglaház. Grassalkovich I. Antal, amikor a halála előtt egy listát állított össze a birtokain lévő s általa épített vagy felújított építményekről, akkor a jegyzéket emlékezetére hagyatkozva készítette el, s ezzel magyarázható annak erősen hiányos volta. GRASSALKOVICH IPARPÁRTOLÁSA Magyarországon a XVIII. század első fele, ha nem az egésze, elsősorban a török elleni harcok, a felszabadító háború, a Rákóczi vezette felkelés során elpusztult és lerombolt ország újjáépítésével telik el. A század első felében a magyar főurak jelentős része még tevékenyen részt vett birtokai újjászervezésében, s azok gazdasági irányításában. Közülük aktivitásukkal, tevékenységükkel kimagaslanak Grassalkovich Antal és Károlyi Sándor. Végső soron ők képviselik, a birtokok újjászervezőinek és irányítóinak egyfajta hazai modelljét, típusát. Az ország újjáépítéséhez rengeteg munkáskézre, jobbágyra és szakemberre volt szükség, akiket Grassalkovich is, mint a kortársai, külföldről telepít be. Az 1741 -es pozsonyi országgyűlés döntése szerint a Magyar Kamara irányítása Mária Terézia közvetlen felügyelete alá tartozott. Grassalkovich Antalt 1748. július 14-én nevezte ki a királynő a Magyar Kamara elnökének. Grassalkovich telepítő tevékenysége során a Heves megyei Aldebrőt 1743-ban, Hatvant 1740-ben, Kompoltot 1754-ben német telepesekkel népesítette be, míg Kál községet magyarokkal telepítette újra.45 E telepítések során nem csupán német jobbágyokat, hanem német iparosokat is behívott. E helyütt érdemes kitérni a céhekkel való viszonyára. Már említettük, hogy Mária Terézia több intézkedésével a céhek korlátozásait kívánta szűkíteni, sőt kifejezetten az uralkodói jogkörébe vonta a privilégium megszerzését. Azt kell mondani, hogy Grassalkovichnak hűvös volt a viszonya a céhekkel, mivel kifejezetten akadályozták a céhek. A hatvani posztómanufaktúrája számára azért kért privilégiumlevelet, mert mint írta: 43 A gróf máriabesnyői síremlékének a felirata szerint. 44 CSIFFÁRY Gergely 1996.115. 45 SOÓS Imre 1955.24. 57
