Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)
Csiffáry Gergely: Grassalkovich I. Antal iparpártoló tevékenysége
A Habsburg monarchia az 1756. VIII. 29-én kitört ún. hétéves háborúban még egy sikertelen kísérletet tett az értékes tartomány visszaszerzéséért, viszont a háborút lezáró huber- tusburgi békekötés eredményeként Poroszország 1763. február 15. után továbbra is megtarthatta Sziléziát. Szilézia elvesztése érzékeny veszteséget okozott a Habsburgoknak, s a monarchia gazdaságát az iparfejlesztésre sarkallta, ezért aztán egymás után látnak napvilágot a különböző iparpártoló törvények. A rendeletek mögött nem nehéz felfedezni azt a jogalkotói szándékot, mely részben a Monarchia és azon belül a történelmi Magyarország katonai-gazdasági potenciáljának az átszervezésére és annak a megerősítésére irányul.4 AZ ENERGIAVÁLSÁG Először is a korszak egyik legérdekesebb, mindeddig elhanyagoltan kezelt problémájáról kell szólnunk, nevezetesen az energiaválságról. Nálunk Magyarországon mindenütt a XVIII. században az alapvető energia az erdők fája volt. Kizárólag a fatüzeléses technikával üzemelnek a különféle vasolvasztók, üveghuták, salétromfőzők, téglaégetők, sörfőzők, s fával tüzeltek a háztartásokban is. A kőszenet ez időben még nem bányászták és nem használták. A hazai szénkutatások kezdeményezése 1749 tavaszától keltezhető, alig félévvel az aacheni békekötés után. 1749. április 8-án báró Imhoff braunschweigi hercegség titkos tanácsosa megbízatást kapott az alsó-magyarországi bányaművek felülvizsgálatára. Ezzel kapcsolatban Imhoff kitért a fafogyasztásra. Az ő tanácsára a királynő úgy rendelkezett, hogy a már ismert széntelepeken kívül újakat kell felkutatni, növelni kell a szén- termelést, hogy a fenyegető fahiányt a szén fedezhesse.5 1763. május 1-jén, alig 3 hónappal a hubertusburgi béke után, egy újabb rendelkezés jelent meg, a széntelepek felkutatására. Ezúttal a királynő Felső-Ausztriában történő bányászati kutatásokra adott rendelkezést, amelyben a bányák felkutatóinak és azok bejelentőinek 30, 50 és 100 dukát jutalmat helyezett kilátásba. Az elszenvedett háborús kudarcok hatására Magyarországon is megengedhetőnek tartotta gyárak és ipari üzemek létesítését. Ennek érdekében a Gazdasági Tanács javaslatot készített, miként lehetne Magyarországon eredményes iparpolitikát folytatni. E javaslat alapján a királynő jutalmat tűzött ki mindazoknak, akik tőzeget fedeznek fel és jelentenek be. A bejelentőknek 40 arany jutalmat helyezett kilátásba.6 7 Mária Terézia 1765. évi utasítása épp az átmenetileg felhagyott soproni szénbányászat újraindítása végett jelent meg. „A közérdek is kívánja, hogy a természetnek ezt az ajándékát, különösen azon a vidéken, ahol a fahiány nagyon is érzékelhető, művelés nélkül ne hagyjuk, hanem a fa pótlására használjuk, miként ezt más művelt tartományokban megteszik. ”1 4 CSIFFÁRY Gergely-PORKOLÁB László 1999. 24. 5 FUTÓ Mihály 1944. 76. 6 CSIFFÁRY Gergely 1987. 198. 7 BOGDÁN István 1973. 331. 49
