Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)
Dóka Klára: A Grassalkovichok telepítési politikája
vezetősége ki is jelentette, ha újra káliak térnek vissza, három helyett csak egy év adó- mentességet kapnak. 1728-ban legelőnek jelölték ki a területet, és az akkori földesúr állattartó majorságot alakított ki. A pásztorok, állatgondozók mellé néhány dohánytermelő család is telepedett. Grassalkovich 1741-ben vette meg a falut két tulajdonosától, majd 1748-ban kiadott telepítési szerződésében Körmis Ferenc szabadost bízta meg a benépesítéssel. Részlet az okiratból: „Nemes Heves vármegyében Káli nevű pusztának megh szálléttását bíztam Nemzetes Körmis Ferencz szabadosomra, oly conditioval, hogy ada 120 pápista magyar gazdát szerezzen, és szálétson, és azok csinosabb házokat építtessenek. A kiknek Mátrai erdeimbül épületre való fa ingyen fogh adattani. Templomot magam építtetek nékiek, Plebanussal is provideáltatnak, hogy az isteni szolgálatban, s lelki vigasztalásokban fogyatkozást ne szenvedgyenek. Emellett esztendeigh minden némű uraság adójátul mentesek lesznek, s ha más vármegye béliek lesznek az oda szállittandók, a nemes vármegye részirül is portiotul három esztendeigh immunitáltatnak. Assecuráltatnak e mellet, hogy semmi némű egyéb robottal, és szolgálattal, hanem csak három napi kaszálással, s annak feli takaréttásával tartozni fognak. Az egyéb robottért, és uraságh adója vagyis cenzus fejében minden gazda 12 forintot fog fizetni, minden nemű termésseibül, mint curiális helyen jól lehet heted dézsmával tartoznának, mind az által nagyobb előmozdulásokra való nézve, csak tizedet fognak az uraságnak adni. Ellenben ha szőllőket is épittenek, fél esztendeigh a korcsma nékiek engedtetik...”14 Körmis Ferenc az első időben nem járt sikerrel, mivel nem jobbágyok, hanem nincstelen nemesek jöttek. 1771-ben viszont már a 32 nemes család mellett 77 telkes jobbágy, 20 házas, 19 házatlan zsellér lakott a faluban. Kompolt egy részét Grassalkovich már 1738-ban megvette Haller Sámueltől, másik felét pedig 1743-1758 között csatolta többektől a debrői uradalomhoz.15 1754-ben Gödöllőn kelt a telepítési szerződés, mely szerint német családokkal, 100 házra kívánja az egykori pusztát felszaporítani. A beköltözők itt is kaptak fát a házépítéshez, a robotot megváltották, kilencedet csak kenderből és kukoricából adtak. A mai Aldebrő határában két egykori puszta helyét találjuk: Balpüspökit és Csalt, melyek nem váltak községgé, maga Aldebrő viszont Grassalkovich I. Antal egyik sikeres telepítése volt. Debrőt (a mai Feldebrőt) a család 1740-1741-ben vette meg két tulajdonosától. Feldebrő határában igen szűk területen jelölte ki a beköltözők helyét, akik itt dohánytermelésre rendezkedtek be. A később verpelétinek nevezett dohánynak ez volt az őshazája.17 Az úrbérrendezés idején a családok létszáma a debrői uradalom községeiben a következő volt: Aldebrő: 141 (ebből 138 szerződéses), Bállá: 51 (társbirtokos), Bodony: 47, Derecske: 42 (társbirtokos), Feldebrő: 96, Kál: 148, Kompolt: 84, Nemti: 54, Párád: 44, Szentdomonkos: 22, Tótfalu: 69. A 18-19. század fordulóján a felsoroltak közül nőtt a 14 Gödöllői Kastélymúzeum (G. K.) Charten von Eörkény von aus jedes Bauern Erdreich zu sehen. Charten von Kakuts, in welcher die Aker und Wiesen in 40 halbe Sessionen zertheilet sind. 15 ÉBLE Gábor 1909. 17-18. 16 MOL C 59. Helytartótanácsi lt. Departamentum urbariale, Heves m. 17 SOÓS Imre 1975. 36
