Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)

Csiffáry Gergely: Lenkey János életének válságos pillanatai

tő tevékenységet láttak el, amelyet az Országos Honvédelmi Bizottmány is elismert.

Ezután 1849. március elején a Honvédelmi Minisztérium a komáromi várba irányította Lenkeyt. Március 15-től tábornokká nevezték ki. A körülzárt komáromi erődbe Lenkey április 10-én jutott be, ahol 10 napig ő volt a vár parancsnoka, Guyon tábornok beérkezéséig.35 36

Komáromban a szervező munkán kívül egy nevezetes haditettet is végrehajtott. A várat ostromgyűrű vette körül, ez ellen csapatával április 22-én sikeres támadást intézett, amelynek eredményeként megkezdődhetett az ostromgyűrű teljes felszámolása.

Lenkey Komárom felmentése után a tartalékhadtest lovasságának a főparancsnoka, 1849 júniusától megbetegedett, s júliustól szolgálaton kívül volt. Világosnál esett fogságba.37

A Lenkey János életrajzával foglalkozó történeti munkákban eddig nem vizsgálták a kérdést, hogy mi történt vele a forradalom és szabadságharc utolsó három hónapjában mi volt a betegsége. Viszont ezt a sajnálatos tényt nem kerülhetjük meg, s ezért részletesebben kell szólnunk a betegségéről.38 Lenkey aradi vallomásában így említette: „Komárom felmentése után... én sajnos megbetegedtem és a hadtestem vezetését Klapka vette át. Ezen időtől fogva gyógykezelés alatt állottam és Pesten, majd az osztrákok közeledtével Szegeden gőzfürdőket kellett használnom. Midőn ez a hely is kiüríttetett, én Nagyváradra mentem, majd Aradra. Végül hozzácsatlakoztam a világosi fegyverletételnél résztvevő csapatokhoz és azzal együtt megadtam magam. ”39

Lenkey nem nevezte meg a betegségét. Megfogalmazódott olyan vélemény is, hogy a szokásos reumás „huszárbetegségen” kívül talán leginkább a neki való feladat hiánya miatt lett beteg.40

Való igaz, hogy különösebben jelentős feladatot nem bíztak rá. Vajon miért? A kortársak és a Lenkeyt személyesen ismerők között Podhorszky Mária szerint: „A tragikus véget ért Lenkey tábornokról az a hír szárnyalt, hogy a sza35 KOSSUTH Lajos összes munkái. XIV. 1953. 247.

36 BONA Gábor, 1983. 221.

37 BONA Gábor, 1983. 221.

38 Érdekes módon, az emberi lélek rezzenéseire érzékeny írókat megragadta és foglalkoztatta Lenkey János személyisége, betegsége. Ezért az irodalmi és színpadi művek írói viszont jóval korábban vizsgálták ezt a kérdést, s e témában időtálló művek születtek. Pl.: Fekete Sándor. Lenkey tábornok c. drámája 1980-ban; Gerencsér Miklós: Aradi napló - történelmi regény. Bp. 1981., valamint Száraz György: A nagyszerű halál c. drámája 1972-ben. - Lásd: CSIF- FÁRY Gergely, 1993. 57-67.

39 BARTHA Antal, 1930. 102.; illetve KATONA Tamás, 1979. 11. 144.

40 CSORBA László, 1984. 9.

94