Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)
Kedves Gyula: A gödöllői hadművelet terve
inkkal egy jókora cselt vetünk az ellenségnek”. Április 3-án az OHB-hez írt jelentésében pedig az eseményeket összefoglalva jelenti ki, hogy „a monostori operatio terve Klapkáé”.20 Valószínűleg ez eredményezi Klapka tábornoki kinevezését is, amire Kossuth már napokkal korábban készült. Március 31-én, tehát a haditerv elfogadását közvetlenül követően az OHB-hez írott levelében jelenti ki: „Klapkát múlhatatlanul szükséges tábornokká nevezni”. Pedig új hadisiker nem fűződött Klapka nevéhez, s a hadműveleteket ideiglenesen irányító szerepe is megszűnt, tehát csak azzal magyarázható tábornoki kinevezésének hirtelen sürgetővé válása, hogy Kossuth bánná tisztelte a haditerv alkotóját.21 Mit kezdjünk akkor Bayer József Görgey István által előadott nyilatkozatával. Bayer alezredes április 1-től látta el a főparancsnoki tisztet betöltő Görgei Artúr tábornok mellett a vezérkari főnöki teendőket. Ettől a pillanattól kezdve az ő felelősége és hatásköre volt a diszpozíciók kiadása, a menetintézkadések megtétele, az, hogy a megfelelő időben, megfelelő helyen, a megfelelő erő álljon a főparancsnok rendelkezésére. így tehát neki is köze volt a tervezéshez, ráadásul Bayer úgy tűnik tovább is fejleszthette Klapka tervét is. Görgey István szerint Bayer azzal a szándékkal, hogy a császári főerőket elvágja a pesti visszavonulás lehetőségétől is, a hadműveletet egészen Kerepesig terjesztette ki. Ezáltal ha Windisch-Grätz ki is tudna csúszni a harapófogóból észak felé szorulna s a fővárost nagyobb csata nélkül szabadulhatna fel, ráadásul megnyílna a legrövidebb út Komárom felmentése felé is.22 Tehát a hadművelet megindulása után tovább finomodott a haditerv, s a későbbiek folyamán már e szerint zajlott a magyar csapatok támadása. Erre mutat az is, hogy az isaszegi csata éjszakáján Bayer és Klapka élesen összekülönbözött, miután Klapka nem volt hajlandó hadtestét Kerepesre indítani, annak fáradtságára hivatkozva, hiába emlegette előtte a vezérkari főnök a haditerv követelményeit. Összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy a haditerv alapötlete (támadás a lehető legnagyobb erőkkel a miskolc-pesti országút mentén) Vetteré volt, a konkrét hadműveleti terv, a gödöllői hadművelet terve (átkarolással megkerülni a császári erőket) Klapka műve, annak finomítása, a részletes menettervek kimunkálása, majd időközben módosítása Bayer József nevéhez fűződik. Emlékezésünk témája szempontjából azonban a gödöllői hadművelet eredeti terve a fontos, így röviden az április 1-jén kiadott menetintézkedés alapján ismertetném a tervet. Április 2-án a VII. hadtestnek Gyöngyös térségéből Hatvan felé kellett előnyomulnia. A ni. hadtestnek Jászárokszállásra, s Csányón át összeköttetést fenntartania a Hatvan felé tartó VII. hadtesttel. Nyomában az I. hadtestnek 20 A leveleket közli KLÖM XIV. 773 és 801. 21 KÖLM XIV. 772. 22 GÖRGEY István 1888. II. k. 65. 44
