Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)

Kedves Gyula: A gödöllői hadművelet terve

volna Gödöllőre vonulnia. Ezekkel a rendelkezésekkel éppen a magyar ellentámadás kezdetekor forgácsolta szét erőit.18

Kifejezetten védekező szándékot mutatott a császáriak részéről az is, hogy a Gyöngyösről Gödöllő felé vezető országút dombok között összeszűkülő szakaszát sáncokkal erősítették meg, ami a magyar hadvezetés tudomására jutva olyan haditerv szerkesztésére sarkallta azt, ami a könnyen védhető, s így a támadók számára nehezen kivívható terepszakasz megkerülését eredményezheti.19

A császári hadvezetés tehát a magyar csapatok elhelyezkedéséről támadási elképzeléseiről teljes bizonytalanságban volt. A honvédsereg vezetése már jobban átlátta a helyzetet, pontosan tudta, hogy a császári főerők Gödöllő térségében helyezkednek el, de egyes részeinek pontos elhelyezkedését nem ismerte. Tartott attól, hogy a Gödöllő előtérében megerősített császári védőállásokat csak nagy veszteségekkel tudják áttörni, ráadásul az előnyomulást ezen a szakaszon a Galga és Zagyva mocsaras árterülete nehezítette. Mindezekre megoldást jelentett a Klapka által módosított haditerv.

Kettéosztották a támadást irányító magyar fősereget. Kisebbik része a mis- kolc-pesti országúton maradt, s feladata Hatvan térségében nagy erőt kifejtve elhitetni az ellenséggel, hogy itt van a magyar főerő. Ellenséges támadás esetén a legszilárdabb védekezést kellett kifejtenie, hátrálni semmilyen körülmények között nem volt szabad. Ezt a VII. hadtestnek kellett végrehajtania, amelynek élére Görgei ideiglenes főparancsnoki megbízatása után Gáspár András ezredes került. A nagyobbik részt alkotó L, II. és III. hadtest feladata volt az átkarolás végrehajtása. Árokszállás-Jászberény-Nagykáta-Isaszeg útvonalon kellett délről megkerülni az ellenséges főerőt, s annak oldalába kerülni. Ekkor egyszerre intézett volna támadást a két csoportosítás a császári csapatok, illetve Gödöllő ellen. A VII. hadtest Hatvan felől frontálisan támadva, az átkarolást végrehajtó 3 hadtest pedig Isaszeg térségéből oldalról-hátulról támadva fogta volna harapófogóba Windisch-Grátz seregét. Innen a hadművelet neve: gödöllői hadművelet. Ez volt a Vetter elképzelte alap tervnek a konkrét hadműveleti helyzethez, s a terepadottságokhoz igazított változata, végeredményben magának a hadműveletnek a terve. Ennek a megalkotója pedig Klapka ezredes volt. Erre egyértelműen utal Kossuth Két levele is. Március 31-én írja : „Tegnap este mind itt nállam voltak a vezérek (Vetter kivéve, ki betegen fekszik Füreden) - megállapítottuk a munkálati terveket”. Még a haditerv lényegére is utal: „mozdulata18 Kossuth maga is nagyra értékelte Beniczky akcióját, már az új haditerv tükrében, március 31-én, amikor arról ír, hogy a császári hadvezetés erőit megosztotta „Benyiczky által cselbe vontatva, s elbolondítva.” (KLÖM XIV. 772.) magáról az akcióról lásd Szemere jelentését - SZEMERE Bertalan 1990. 436-437. illetve BENICZKY Lajos 1924. 125-127.

19 Kossuth március 27-i és április 1-i levelei - KLÖM XIV. 741 és 783. illetve GÖRGEY István 1888. Il.k. 66.

43