Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)

Kedves Gyula: A gödöllői hadművelet terve

A haditerv alkotójának kérdését érintő legtöbb írás megelégszik annak sommás megállapításával, hogy Klapka, Vetter, vagy (a legritkább esetben) Bayer volt a tervező. A szerzők az egymásnak ellentmondó források közül a számunkra hitelesebbnek tűnőt fogadják el (akár szinpátia alapján döntve is), esetleg korábbi feldolgozások kellően nem ellenőrzött állítását ismétlik. Pedig a fent említett emlékiratok, illetve nyilatkozatik ellentmondásai részben csak látszólagosak, ezáltal feloldhatóak. Ha ezeket összevetjük a tervezésben szerepet játszható katonák beosztásának március végén - április elején bekövetkezett változásával, kibontakozhat a megoldás is.

Kétségtelen, hogy az ellentámadás alapötlete - mint ahogy már az ezt lehetővé tevő tiszai öszpontosítás terve is - Vetter Antal altábornagy nevéhez fűződik, aki a sikertelen cibakházi kísérlet után a Miskolc-Pest országút mentén súlyt képezve akarta a fővárosok felszabadítását megkísérelni, miután a felderítési adatok azt jelezték, hogy ezen a vonalon erőfölényben támadhat a honvédsereg. Ez azonban csak egy általános terv lehetett amelynek még el kellett végeznie a finomítását, konkrét kidolgozásával a változó körülményekhez, az új hadszíntér helyzetéhez igazodva. Ezt a Vetter (illetve vezérkara) már nem végezhette el, miután március 28-tól beteg volt, s a magyar csapatok átkelése a Tiszán csak 29-én fejeződött be. Annál inkább végezhette Klapka. Az ekkor még ezredesi rangban szolgáló fiatal, s igen tehetséges tisztet 28-án Kossuth bízta meg ideiglenesen (Klapka egyúttal az I. hadtest parancsnokságát is ellátta) a „táborvezérkari ügyek” vitelére, vagyis a hadműveleti utasítások kiadására. 6 Klapka ebben a funkciójában terjeszti elő 30-án este az Egerben Kossuth szállásán megtartott haditanácson a konkrét tervet, aminek a lényege az volt, hogy nem frontális támadással, hanem átkaroló hadmozdulattal törekedik a honvédsereg Pest közelébe, illetve annak birtokába jutni. Annak megértéséhez, hogy miért volt ilyen tervre szükség nézzük meg a március végi hadműveleti helyzetet, azt a helyzetet, amelyre a konkrét tervet ki kellett dolgozni.

A magyar főerők Heves megye déli felében csoportosultak: a VII. hadtest Gyöngyös-Kápolna között az országút mentén, a II. hadtest ettől dél-keletre Erdőtelek-Tamabod térségében, a III. hadtest Kerecsenden, míg mögötte az I. hadtest Füzesabony-Besengő térségében helyezkedett el. A császári hadsereg főerői a Balassagyarmat-Vadkert-Vác-Gödöllő vonalon sorakoztak, s nem voltak koncentrálva, mivel a császári hadvezetés nem tudta felderíteni a magyar főerők elhelyezkedését, s így csak sejtései lehettek a magyar ellentámadásról. 16

16 Vetter 28-án már beteg volt, ez kiderült Kossuth e napon kelt, a Hadügyminisztériumhoz írt leveléből, Klapka megbízására pedig két március 29-i levele is utal (Hadügyminisztériumhoz illetve feleségéhez írott.) A leveleket közli KLÖM XIV. 749-750., 764. és 765. Kossuth különben nagyon elégedett Klapka tevékenységével, utasítja a Minisztériumot Klapka tábornoki oklevelének kiállítására, hogy azt alaklmas időben hivatalossá téve átadhassa (KLÖM XIV. 764.)

41