Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)
Kedves Gyula: A gödöllői hadművelet terve
A sikeres ellentámadást azonban már nem Vetter vezényelte. A fővezér március 28-án egy Damjanichcsal történt igen ingerült szóváltás következtében Tiszafüreden súlyosan megbetegedett. Az epelázas roham és meghűlés mellett betegségében valószínűleg az is közrejátszhatott, hogy nem akart egy újabb vezetési válság „szenvedő hőse” lenni. A cibakházi sikertelen ellentámadási kísérlet óta ugyanis kapcsolata erősen megromlott hadtestparancsnokaival, elsősorban Damjanich János tábornokkal. Úgy inkább - nem kevés szerénységről téve tanúbizonyságot — a háttérbe vonult, nem kockáztatva az ellentámadás sikerét. A csapatoknál tartózkodó Kossuth Klapka György ezredest bízta meg vezérkari főnökként a hadműveletek ideiglenes vezetésével, azonban Vetter elutazása után nyilvánvalóvá vált, hogy helyettesítéséről kell gondoskodni. Erre pedig Görgein kívül aligha volt kéznél alkalmasabb ember, így Kossuth kénytelen-kelletlen Görgei Artúr tábornokot bízta meg a hadműveletek irányításával Vetter altábornagyot gyógyulásáig, mint helyettes főparancsnokot. A kinevezés a hadsereg körében nagy tetszést keltett. Görgei a katonaság körében nagy népszerűségnek örvendett a kegyetlenségig elmenő szigorúsága dacára is, amely azonban soha nem volt öncélú. A honvédek benne (és persze Damjanichban) látták azt a vezért, aki győzelemre vezethette őket. A hadműveletek során pedig Kossuth is újra megkedvelte Görgeit, kapcsolatuk a tavaszi hadjárat során volt a legfelhőtlenebb, különösen addig, amíg az elnök a hadsereg mellett tartózkodott.13 14 15 A haditerv végleges változatát március 31-én a fővezérség kérdésében is döntő egri haditanács fogadta el. A haditerv kidolgozását általában Klapkának tulajdonaítják, ehhez képest emlékirataiban eléggé szűkszavúan foglalja össze, hogy „operációnk főtárgya a fővárosok visszvétele volt”. A haditerv kidolgozásáról ennyit ír: „közöltem Görgeyvel nézeteimet, megbeszéltem azokat az ő vezérkari főnökével, Bayer ezredessel, s aztán megtétettek az utolsó, döntő rendelkezések”.14 Klapkának minden bizonnyal fontos szerep jutott a haditerv kialakításában, hiszen még Görgei főparancsnoki megbízása előtt (amig Kossuth reménykedett Vetter felépülésében) éppen őt bízták meg a hadművelet ideiglenes irányításával, gyakorlatilag az összevont hadsereg vezérkari főnöki feladatainak ellátására Egerben ő terjesztette elő azt a javaslatot, amelynek a lényege a császári csapatok átkarolása volt. Görgey István ellenben az április 1-én a főparancsnok mellé kinevezett vezérkari főnök Bayer József alezredest tartja a haditerv kidolgozójának. Bayer levelére hivatkozik, aki ezt úja: ,A hadmíveleti terv az áprilisi hadjárathoz Gyöngyösön Klapka segítsége nélkül dolgoztatott ki. Mikor megbírálás végett elébe adatott: teljes helyeslésével találkozott az, és csupán egy-két menetállomást kellett az ő kívánságára megváltoztatni."15 13 Vetter betegségére VUKOVICS Sebő 1982. 35-36. 14 Görgei kinevezésére GÖRGEY István 1888. II. k. 52 15 KLAPKA György 1986. 118. 40
