Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)
Kedves Gyula: A gödöllői hadművelet terve
A gödöllői hadművelet terve KEDVES GYULA 1849. első napjaiban válságossá vált a magyar honvédsereg helyzete. Fel kellett adni a fővárosokat, és minden rendelkezésre álló haderőt a keleti országrész védelmére felhasználni. A politikai és katonai vezetés azonban ebben a helyzetben sem adta fel az ellentámadás reményét, lázasan kereste a módját annak, hogyan lehet visszaszerezni a császári-királyi hadsereg által megszállt területeket, elsősorban a fővárost. Még a főváros feladása előtt, 1849. január 2-án Csány László teljhatalmú országos biztos elnökletével haditanács döntött Pesten a további hadműveletek irányáról. A tanácskozáson részt vett a hadügyminisztert helyettesítő Vetter Antal tábornok, a magyar vezérkar főnöke, a főváros térségébe visszavonult két harcoló seregtest parancsnoka, Görgei Artúr és Perczel Mór tábornok, a tartalékhadtest parancsnoka Répásy Mihály tábornok, a vezérkartól Kohlmann József ezredes és Klapka György őrnagy, illetve Görgei két vezérkari tisztje, Pusz- telnik Henrik és Bayer József őrnagyok. A heves vita után elfogadott határozatnak a későbbi ellentámadás szempontjából legfontosabb eleme a Vetter által előterjesztett összpontosítás terve volt. Ennek értelmében a Tiszánál kellett összevonni egy olyan magyar haderőt, amely a siker reményével szállhat szembe a császári főerőkkel. Emiatt további területek feladására kellett felkészülni, ki kellett üríteni a fegyverrel felszabadított Délvidéket, hogy az onnan kivont harcedzett csapatokkal erősítsék meg az ellentámadásra felkészítendő magyar fősereget.1 Vetter január 6-án Törökszentmiklós (útban Debrecen felé) már konkrétan az ellentámadás lehetőségéről tárgyal, s helyettese, Klapka őrnagy még aznap éjjel írásba is foglalja a kettejük által kialakított tervet. Vetter úgy vélte, „hogy az összes magyar csapatok a Tisza balpartján, Tokaj és Szeged közt összpontosít- tassanak, mely célra még a Bácskában lévők is onnan kivonandók lennének. Ennek azonban haladéktalanul kellene megtörténnie, egyszersmind Görgey is felszólítandó lenne, hogy menetét a bányavárosokból a Hernád és Felső-Tisza 1 1 A haditanács a legfontosabb összefoglaló munka BARTA István 1955. Lásd még: BORÚS József 1975. és KLAPKA György 1986. 80. 33
