Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)

Hermann Róbert: A fővezérség kérdése 1849. januártól áprilisig

folytában a táborok egyesülni fognának, adminisztratív tekintetben pedig természetesen csak a hadügyminisztériumtól függhet”.52

A fővezéri válság utórezgése a tavaszi hadjárat második felére tehető. Április 18-án Vetter jelentette magát Kossuthnál, s közölte, hogy 21-én a táborba utazik "hivatalának teljesítésére" - azaz a fővezérlet átvételére. Kossuth ez ellen észrevételeket tett, mire Vetter kijelentette: Kossuth vagy engedje meg „hivatalát teljesítenie”, vagy tegye le arról formálisan is, „mert ő becsületének vél azzal tartozni, hogy nem érezvén magát arra méltónak, hogy a benne helyzeti bizalmat eljátszottnak tekintse; ő le nem mond, hanem vagy szolgálni, vagy letétetni kíván”. Kossuth az ügyet megírta Görgeinek, kérte, beszéljen az ügyben Klapkával és Damjanichcsal, s aztán tudassa véleményét.53

Görgei a levelet már Komáromban kapta meg. Vukovics április 23-án jelentette Kossuthnak, hogy Vetter utazásának híre „a felgerjedtséget újra idézte elő”. A leghiggadtabban még Klapka nyilatkozott. O maga úgy vélte, ha a hadjárat következő célpontja Pest, Görgei addig, s csak addig viselhetné a fővezéri és a hadügyminiszteri hivatalt is. Magánbeszélgetésükben Görgei kijelentette, ha Vetter megérkezik, „megfogja neki mondani, hogy a seregnek iránta bizodalma nincs, és tőle, mint hazafitól azt várja, hogy a seregbeni egyetértést zavarni nem fogja". Ha mégis maradni akarna, azt fogja tenni vele, mint amit Dembinskivel tett. Vukovics tanúja volt, amikor Görgei megkérdezte Damjanichot, jónak tar- taná-e, ha Vetter ismét átvenné a fővezérletet, mire Damjanich, „mint várni lehetett, (...) Vetter elleni kitörésekben válaszolt”, amihez Görgei is hozzátette a magáét. Ezzel a kérdés lényegében el volt intézve. Vukovics szerint ha Vetter

52 MOL OHB 1849:5513., 5735. Ld. még STEIER Lajos 194. Perczel állításának azonban ellentmond, hogy március 15-én Szegedríl Vettetnek mint a magyar hadsereg fővezérének szükségesnek tartotta jelenteni a IV. hadtest parancsnokságának átvételét. MOL R 306. katonai iratok. 19. csomó, dátum szerint. Vetter fívezéri levelezikönyvének és más iratoknak a tanúsága szerint pedig Vetter nemcsak stratégiai, de adminisztratív szempontból is rendelkezett Perczel seregével, s Perczel több ízben is küldött jelentést szándékairól és mozdulatairól. HL 1848-49. 16/554. Korrespondenzen vom Armee-Oberkommandanten an die unterstehenden Truppen Kommandanten. No. 9., 23., 25., 4L, 49., 104., 114., 118.; 18/47. - Perczel április 15-én - miután megkapta Kossuth április 7-i, Görgeit dicsérő, s Perczelt megbékélésre kapacitáló levelét - már így írt Kossuthnak: „Görgeinek mondd, hogy noha van okom reá magam és a Haza nevében neheztelni, mégis kész lehet legszívesb barátságomra, ha tudósításod szerint teljesíti kötelességét”. MÓL OHB 1849:5806. Perczel azonban tudomásunk szerint először csak május 8-án írt Görgeinek, s a levél eredeti címzését, „a hadi fíparancs- nokságnak” ebben is átjavította „a hadtestparancsnokságnak” formulára. HL 1848-49. 26/297. Május 29-én Gyurgyevóból írott levelében pedig kijelentette: „Ön hadminiszter, de nem az én hadam fővezére; ez én vagyok; és nem seregvezér''. HL 1848-49. 30/363a. A vonatkozó részlet idézi a minisztertanács 1849. jún. 8-i határozata. KLÓM XV. 489-490.

53 KLÖM XV. 27.

27