Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)

Hermann Róbert: A fővezérség kérdése 1849. januártól áprilisig

valóban megjelent volna, „botrányos jelenetnek lett volna tanúja a magyar sereg másodízben”. Görgei maradására vonatkozó véleményét tehát nemcsak Kossuthnak írta meg, de közölte Görgei vei is.54

Az ügyet külön kellemetlenné tette, hogy Kossuth április 15-én baráti levélben, majd 16-án hivatalosan is felajánlotta Görgeinek a hadügyminiszteri tárcát, de azzal a hozzáadással, hogy Görgei emellett a fővezérletet is megtartja. A Vetter jelentkezéséről szóló levélben sürgette Görgeit a hadügyminisztérium vezetésének mielőbbi átvételére. Április 23-án arról értesült, hogy Damjanich kijelentette: ő csak Görgei alatt hajlandó szolgálni, tehát Görgei nem veheti át a hadügyminiszterséget. Kossuth ezen amiatt mérgelődött, mert a hadügyminiszteri tárca átvétele után nem lett volna akadálya annak, hogy Vetter vegye vissza a fővezérséget, hiszen „azt, hogy simpliciter elcsapattassék, bizonyosan nem érdemiette, de evvel nem gondolnak, hadd háruljon minden kellemetlenség az én nyakamra”55. Mindenesetre Vettert sikerült visszatartania az utazástól. Április 29-én az ország erődítményeinek felülvizsgálatával bízta meg, május 4-én pedig arról írt Görgeinek, hogy Buda bevétele után a fővezérletet „elviheti Bem, elviheti Vetter”; de a hadügyminiszterséget csak Görgei.56

Április 27-én arról értesítette Görgeit, hogy Vetter hajlandó lenne átvenni a magyar hadsereg - eddig nem létezett - főfelügyelői tisztét. Görgei ennek őszintén örült, mondván, hogy Klapka és Nagysándor is valami hasonlóra gondolt. Annál meglepőbb lehetett számára, amikor május 6-án egyszer csak a hadügyminisztérium táborkari (vezérkari) osztályának fejlécével rendeletet kapott Vet- tertől, mint fővezértől, s a címzésben Görgei mint „ideiglenes fővezér” szerepelt. Az utasítás nem volt különösebben érdekes, néhány, nagyobbrészt vezérkari tisztre vonatkozóan tartalmazott rendelkezéseket; ám jelezte, hogy Vetter továbbra is igényt tart a fővezérségre. A rendelet Budára érkeztekor Klapka vezérőrnagy már átvette a hadügyminisztérium vezetését, s Kossuth május 7-én hivatalosan is bejelentette a nemzetgyűlésnek: Görgei nemcsak a hadügyminiszterséget veszi át, de megtartja a fővezéri posztot is. Ezzel magyarázható, hogy Vetter május 8-án a hadügyminisztériumhoz eljuttatott beadványában kijelentette, mélyen sértve érzi magát, hiszen meggyőződése szerint „a nemzet képviselői, mint törvényes testület által kinevezett fővezér egyedül ezek által mozdít- tathatik el”. Ezért kérte mielőbbi hivatalos felmentetését és nyugalmaztatását, egyben hozzátette: a határozatig új hivatalát, mint a „mérnök- és táborkari [sic!] főfelügyelője” másnap megkezdi. A minisztérium 10-én válaszolt, s kérte Vet54 MOL OHB 1849:6354., ismerteti KLÖM XV. 181. VUKOVICS Sebő, 1982. 77-78.

55 KLÖM XV. 15., 27., 90.

56 KLÖM XV. 171., 206., 237-238., GÖRGEY Artúr, 1988. II. 131.

28