Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)

Hermann Róbert: A fővezérség kérdése 1849. januártól áprilisig

Ebben a helyzetben Kossuth attól tartott, hogy bárkit is nevez ki fővezérré, azt a többiek lehetetlenné fogják tenni. Ezért fogamzott meg benne saját főve- zérségének ötlete. Ez nem volt egészen új gondolat. Kossuth már a cibakházi sikertelen támadási kísérlet után megírta Csánynak: „ Végtére, ha megbosszankodom, azt mondom: én magam leszek a fővezér - csak egy kicsit okosabb ember volnék”. Vetter megbetegedése után Klapkának arról írt, hogy nyilván Vetter betegsége az oka annak, „hogy irodájából diszpozíciók adatnak ki, melyek zavart okoznak ott is, hol rend van”. Még ezen a napon Klapkának adta át a vezérkar ügyeinek ideiglenes vezetését. Kossuth azonban azzal a gondolattal foglalkozott, hogy Klapkával együtt fogja készíteni az intézkedéseket, s ilyen módon maga viszi a fővezérletet; ahogy ezt feleségéhez írott március 29-i levele is egyértelművé teszi: „a derék Klapkával tétetem a gyönyörű diszpozíciókat (Kiemelés tőlem - H. R.)” 45 46

Az ötlettel azonban csak március 30-án Egerben állt elő nyíltan. A hadtest- parancsnokok jelenlétében megkérdezte Klapkától, „gondolja-e, hogy a csatatéren, hol tanácskozásra nincs idő, adhatják elő magokat oly katonai rutint (mondom: rutint) feltételező rögtönös rendelkezések szükségei, melyek lehetetlenné teszik, hogy avatatlanságom mellett magam vihessem a fővezérletet?” Klapka igennel felelt, s Kossuth számára ezzel egyértelművé vált: ki kell neveznie az újabb fővezért. Klapkának magának is kellemetlen volt a fővezér nélküli vezérkari főnökség, mert „az öregebb vezérek nem szívesen vették a parancsot az ő neve alatt”.47

Kossuthnak tehát rá kellett jönnie arra: a fővezérlet ellátásához olyan katonai helyzetfelismerő képesség is kívántatik, amilyennel ő maga nem rendelkezik. Klapka már Vetter megbetegedése napján úgy vélte, hogy ha Vetter állapota március 30-ig nem javul, „természetesen Görgei veszi át a főparancsnokságot”.48 Damjanich János és az időközben Répásy Mihályt felváltó Aulich Lajos is Görgei fővezéri kinevezését támogatták. Kossuth tehát március 30-án rövid, négyszemközti értekezés után Vetter betegségének időtartamára - ideiglenesen - Görgeit bízta meg a fővezérséggel. Egy szemtanúi beszámoló szerint Kossuth az ezt követő vacsoránál „szótlan és lehangolt volt, nem szívesen tette meg ezt a lépést, de nem volt más választása”. Úgy tűnik azonban, hogy reménykedett Vetter gyors felgyógyulásában. Ezt erősíthette meg benne Vetter másnap, március 31-én Klapkához írott levele, amelyben a fővezér kifejtette elképzeléseit

45 KLÖM XIV. 702., 753., KLAPKA György, 1986. 117., HL 1848-49. 37/37a. (márc. 29-i bejegyzés)

46 KLÖM XIV. 764., 765. VUKOVICS Sebő, 1982. 36.

47 KOSSUTH Lajos 1880. I. 104. (1859. jan. 18.), VUKOVICS Sebő, 1982. 36-37.

KLAPKA György, 1986. 117. (márc. 28.) Fogalmazványa: MÓL Klapka-ir. d. sz. Klapka közlése szerint a levél Görgeinek szólt, a fogalmazvány szövege azonban más címzettre utal. Az azonban bizonyos, hogy Klapka ugyanezen a napon hasonló értelemben írt Görgeinek is.

48 MÓL Görgey-lt. Iktatókönyv. No. 712.

25