Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)
Kiss Tibor: A festménysorozat keletkezéséről
A festménysorozat keletkezéséről KISS TIBOR Az .Aradi tizenhárom” c. festménysorozat elkészítését 1992. őszén határoztam el. Azért tartottam indokoltnak a tizenhárom vértanú megfestését, mert ugyan készültek ilyen képek, csonka, hiányos töredékes sorozatok formájában léteznek, ezenkívül szakmai színvonalukat sem tartottam megfelelőnek. Némelyik unott rutinmunka, vagy lelkes, de felkészületlen szerző műve. Legfontosabbnak a portrék szuggesztív erejét tartottam, vagyis keltsenek olyan érzetet a nézőben, mintha eleven ember látványával állnának szembe, nem csak „olajfestménnyel”. Mitöbb az első benyomást - lehetőleg - az alak látványa keltse és csakis ezután vegye észre, aki szemléli, hogy voltaképp sík felületen festéket néz. A másik fontos követelmény a hasonlatosság kell, hogy legyen. A hasonlatosság a ruhaviselet, kitüntetések stb., hitelességén túl valaha élt emberek egész személyiségkarakterére is ki kell, hogy terjedjen, hogy az ábrázolt egyén egész személyisége megjelenjék, azaz többet közöljön mint ami látszik, ami látható. Először is olvasni kezdtem róluk, kijegyzetelve minden olyan adalékot, mely egy-egy egyéniség sajátos tulajdonságaira utal vagy egyenesen rámutat. Ennek során lépésről-lépésre közelebb jutottam legtöbbjükhöz, úgy hogy már nem panoptikum figurák, de különböző szellemű, vérmérsékletű és idegrendszerű eleven férfiak bontakoztak ki neveik hívószaván. Olvasás közben magam elé tettem a portrérajzokat is. A következő munkaszakaszt éppen ennek a portrélitográfiáknak értelmezése jelentette. Itt ki kell térnem mit jelent ez esetben az „értelmezés” kifejezés. Autentikusnak csak Szamosi Elek és Barabás Miklós rajzai tekinthetők, mert ez a két festő látta szemtől szemben a vértanúkat. A többi ábrázolás az említett két művész munkáinak jobb-rosszabb adaptációja esetleg utánzata. Mindkét művész a biedermeier néven ismert stílus neveltje. Édes-bús, pipis- kedő, szenvelgő stílus a biedermeier. Valódi szenvedélyeket nem tud megragadni, helyette eszményét, vagy ahogy mondani szokták: idealizál. 165
