Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)

Hajagos József: A Heves vármegyei 26. honvédzászlóalj története 1848–1849-ben

szerű s hasznost megtévén, az ujonczok ruházatát mérsékelt áron a lehetőségig rövid idő alatt kiállítattni igyekezzen.

5°' Hogy minél gyorsabban elérettethessék azon czél: miszerint az ujonczok felszereltessenek, főpénztámoki jelentés szerint a megyei pénztárban jelenleg létező 3.000, az az három ezer pengő forint, nem különben az ezután oda befolyó adóbeli pénzösszegek is a már megnevezett ruha bizottmány rendelkezése alá bocsájtatik, olly módon: hogy aztat elnök Zábráczky István utalmányára Hanák Istvánnak adja ki, nem különben azon említett 3.000 forint s ne talán több kiadandó öszveg a ki vetett 150 ezer pengő forintból azonnal helyre pótoltassék - miről főpénztámok Makay Lajos jegyzőkönyvi kivonat mellett ahhozi alkalmazás végett tudósítatni fog.

6"r Ezen határozat áltáljában az azokat érdekletteknek ahhozi alkalmazás végett tüstént kiadandó lészen. ” 13

Mint látható a bizottmányi határozat első pontjából, az újoncok kiállításához, felszereléséhez pénzösszeget a megyei vezetés a volt adómentesekre történő adókivetéssel igyekezett előteremteni. Ez nem volt egyedi jelenség, hasonló adókivetést tett pl. Sáros vármegye is. A kivetett adó azonban csak később fedezhette a költségeket, a felmerülő azonnali kiadásokra kevésnek ígérkezett a megyei pénztárban fellelhető 3.000 pft. Ezért Puky szeptember 28-án azzal a kéréssel fordult a miniszterelnökhöz, hogy "méltóztasson néhány ezer forintot a szükségeink ideiglenes fedezésére rendelni." A megyei pénztár ürességéhez nagy mértékben hozzájárult az, hogy az előző adófizetési évről is tetemes volt az adóbeli elmaradás, annak ellenére, hogy a szolgabírák szeptember folyamán határozott hangnemű rendeleteket adtak ki az adóhátralék befizetésére. Halasy Gáspár Tama járásbeli szolgabíró pl. a következő rendeletet adta ki: „Tapasz- taltatván az, hogy a községek Elöljárói az adófizetés alkalmakor meg nem jelennek, s meg nem jelenésüknek kellő okát nem adandják, ugyan ezért szigorúan meghagyatik a községek Elöljáróinak, hogy e folyó Szept hó 25en mint adó beszedési határnapra elzáratás terhe alatt mentői több pénzel megjelenjenek, mikor is az adóbéli betudás kend, még a hátra lévő községek a verbunk pénzt, valamint a molnár taksát is behozzák, ki jelentvén, hogy elmaradásuknak semmi némű ok mentségül nem szolgáland. ” Az adóhátralékra részben magyarázatot ad Blaskovics alispán szeptember 24-i jelentése, amely a megyei hangulat elemzésénél kitér arra, hogy „a köznép, melly az egész megyében az ipar és ke rest's Szemere 1848. szeptember 18-i rendelete - KÖZLÖNY 1848. augusztus 31.; Blaskovics 1848. szeptember 20-i jelentése - OL H 92 ONHT 1848:5637=7747.; Batthyány 1848. szeptember 18-i rendelete - OL H 92 ONHT 1848:4679.; Puky 1848. szeptember 23-i rendeletére utal szeptember 28-i rendeletében - OL H 92 ONHT 1848:4679.; Blaskovics 1848. szeptember 24-i jelentése - OL H 92 ONHT 1848:4761.; a megyei bizottmány szeptember 27-i határozata - OL H 92 ONHT 1848:4679., HML IV-101/a 152 1848: 2273.

124