Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)
Hajagos József: A Heves vármegyei 26. honvédzászlóalj története 1848–1849-ben
kedésnek, vásároknak, pénzforgalomnak rendkívül megcsökkenése miatt átaljá- ban igen szegény.” A szeptember 27-i bizottmányi ülés határozatát a kivetett 150.000 pft-ról és az adóhátralék behajtásáról a szolgabírák a következő napokban határozott hangnemű hirdetésekben tudatták körzeteikkel. Szeptember 28-án Soldos Imre Tisza járásbeli főszolgabíró a következőkre utasította a körzetébe tartozó települések elöljáróit: „E folyó év s hó 27en tartott bizottmányi ülés végzése folytában felsó'bbi rendelet nyomán is szoros kötelességükké teszem a bíróknak hogy adóbeli tartozásukat - az illető adószedőket háztól házra járatván szedessék mert a haza ily nyomasztó helyzetében a midőn a felállított s állítandó honvéd seregek már magukban is oly nagy mennyiségű öszyeget felemésztenek, hogy kénytelenített a bizottmány azon nagyobb öszveget az eddig nem adózók /: leendő adójuk betudásául :/ előre fizettetni, s reájuk bizottmányilag kivettetni, ezért is mindent elkövetve — hogy a hátra lévő adók behajtása sikeréről 5 naponkint a bírótól elvárom tudósításul. ” A kivetett adó behajtásával kapcsolatban több probléma is felmerült. A beszedéssel megbízott megyei aladószedő, Szána Pál betegsége miatt nem tudta vállalni a feladatot, így helyette október 4-én Borbély Miklóst bízták meg a végrehajtással. Ez a személyi változás hátráltatta az adóbeszedés tényleges elkezdését. A másik hátráltató tényező a szeptember 27-én elrendelt népfelkelés, amely többek szerint nem csak az újoncok kiállításában, hanem az adóbehajtásban is komoly nehézségeket okozhatott. A Közlöny egri levelezője szeptember 30-án tudósított aggodalmairól: „Az adótartozás, s a százötven ezernyi új adó, ezen...körülményekben hogyan fog beszedetni, az minden esetre nagy kérdés. Pedig pénzre, ha csakugyan akarunk katonát állítani, elkeriilhetlenül nagy szükség van. A megyei pénztárak üresek, hitel nincs. Azt pedig, ki táborba megy, arra kényszeríteni: hogy fizessen, majdnem lehetetlen.” Mint már korábban említettük végül a népfelkelést a megye nagyobb részén nem kellett végrehajtani. Ezzel azonban az adóbeszedés elől minden probléma nem hárult el. Hamarosan kiderült, hogy a kitűzött határnapig, október 15-ig nem tudják teljesíteni a kivetést. Kürthy Ferenc alszolgabíró október 10-én még a 15-i határidő betartására hívta fel körzete községeinek elöljáróit, Halasy Gáspár főszolgabíró keltezés nélküli felhívásában azonban már október vége szerepelt befizetési határidőként. Mások már korábban későbbi határidőt jelöltek meg. Soldos Imre főszolgabíró október 4-én arról tudósította Tiszanánát, hogy: "Az adómentes osztály által a honvédek felszerelésére fizetendő adó beszedésére T.Nánán Nov len jelenend meg Borbély Miklós." Ugyancsak Soldos október 22-én arról tudósította Tiszaroffot, hogy Borbély Miklós október 26-tól 30-ig fogja beszedni az adót. A tisztviselők elfoglaltsága és az érintett adózók nem túlságosan nagy lelkesedése következtében az adóhátralékok, valamint a 150.000 pft-nyi új adókivetés behajtása csak novemberben fejeződött be. Borbély Miklós még november 13-án is arra szólította fel a Tiszai járás volt adó125
