Horváth László et al. (szerk.): Múzeum és kortárs képzőművészet. Az 1994. november 18-i szakmai tanácskozás anyaga - Hatvany Lajos Füzetek 12. (Hatvan, 1995)

Vécsi Nagy Zoltán: Meddig élnek a képek?

Meddig élnek a képek?

VÉCSI NAGY ZOLTÁN

14 kérdés a kortárs képzőművészet gyűjtésének gyakorlatából

Engedjék meg, hogy a továbbiakban, az elhangzott előadások által kinyílt termékeny gondolati térben megpróbáljam a remélt hozzászólásokat, beszélgetéseket, vitákat rendhagyó módon nem referátummal serkenteni, hanem a mai magyar múzeumi gyakorlatban és különösen a miénkhez, a hatvani Hatvány Lajos Múzeumhoz hasonló kis vidéki múzeumokban felmerülő problémákat összefoglaló kérdésekkel kiprovokálni:

1. A több évtizedes, központilag meghatározott politikai és művészeti elvek alapján szabályozott, anakronisztikus kultúrpolitikai gyakorlat bukása után, de annak egész szerkezeti felépítését örökölve nincs-e szükség egész múzeumi rendszerünk felülvizsgálatára?

2. Mit, hogyan és milyen szakmai és költségvetési háttérrel őrzünk és gyűjtünk közgyűjteményeinkben?

3. Szabad-e követni, vagy ellenkezőleg szabad-e eltérni, esetleg teljesen új utat nyitni a mára követhetetlen logikájú gyűjtemények fejlesztési stratégiájában? A vidéki kisgyűjtemények - hogyan - helyi vagy egyetemes értékek, időrendi vagy műfaji, esetleg más speciális formai vagy tartalmi szempontok szerint alakítsák - természetesen a hozzáférhetőség, az adottságok korlátáit is figyelembe véve - gyűjtési körüket?

4. Szabad-e megfogalmazni általános (nemzeti) múzeumpolitikai, illetve regionális (megyei), de méginkább helyi (városi, kerületi, községi) vonatkozásban művelődéspolitikai, pedagógiai, idegenforgalmi stb. szempontok alapján valamiféle kívánatosnak látszó, az optimálisra törő hosszútávú gyűjteményfejlesztési programot?

5. Ha igen, ezeknek mi lehet - mondjuk egy szakemberek választott testület által meghatározott - kötelező kitétele és feltétele?

6. Milyen együttműködés illetve munkamegosztás lehetséges és szükséges a gyűjteményfejlesztési stratégia kialakítása terén a különböző közgyűjtemények (múzeum, könyvtár, képtár, levél- és irattárak, egyházi, iskolai, intézményi, cégtörténeti valamint a nyilvános magángyűjtemények) között? Nem volna-e szükség közös vagy kölcsönös nyilvántartás, katalógusok vezetésére, különös tekintettel a korszerű, de költséges számítógépes rendszerekre?

41