Németi Gábor (szerk.): Vasutasok pokoljárása. A hatvani tüntetés megtorlása 1950-1953 - Hatvany Lajos Múzeum füzetei 11. (Budapest, 1991)

Az áldozatok visszaemlékezése - A recski kényszermunka-táborban

kértem tőle a történtekről. Tárgyalásunk nem volt barátságosnak nevezhető, de kiderült közben az is, hogy előre elkészült névsor állott rendelkezésre és szinte forgatókönyv szerint pergették az eseményeket. Én, aki akkor a párt tagja lévén azzal a követeléssel álltam elő, hogy tárgyaljuk meg a történteket, mivel itt becsületesen dolgozó fegyelmezett vasutasokról van szó. E javaslatom elhangzása után Hrivnyák azzal fenyegetett meg, hogy ezt a magatartásomat még meg fogom emlegetni, s ezzel a tárgyalásunk befejezést nyert.

Valószínű a látszat elkerülése végett engemet 1950. november 16-án éjjel 23 órakor tartóztatnak le, és egyenesen a hírhedt Andrássy 60-ba szállítanak, ahol 45 napot töltöttem. Nem tartom szükségesnek az ottani bánásmódról szót ejteni, mert az ismert már mindenki előtt.

Andrássy 60-ból a kistarcsai táborba kerülök, de 3 nap elteltével szintén az éjjeli sötétség leple alatt teherkocsikkal Gödöllő állomásra szállítanak, vasúti tehervagonokba zsúfolnak és értelmezéseink szerint elindítottak a kilátástalanság felé. így érkezünk meg Recsk vasútállomásra 1951. január 3-án, ahonnan megerősített AVH-s fegyveresek sorfala között keserves menetelésünk után érkezünk a recski kényszermunkatáborba.

A tábor építményei fabarakkok, de még ebben az időben sem voltak teljesen készek, így az időjárás viszontagságaival is meg kellett birkóznunk. Aki fényképről vagy személyes tapasztalatból ismeri a hírhedt auschwitzi tábort, az el tudja képzelni a recski tábor barakk épületeit benne az emeletes priccsekkel, melyek különböző vastagságú nyers fadorongokból készültek s mindez körülvéve kettő méter magas dupla szögesdrót kerítéssel a kerítés között magasfigyelő géppuska tornyokkal.

A barakkok két sorban párhuzamosan helyezkedtek el, a második sorban az első barakkon nagy "B" azt jelentette, hogy büntetőbarakk, az odakerültekre a legkegyetlenebb sors volt kiosztva, de miért? Van-e ember, aki erre tudna válaszolni, higgye el mindenki, hogy nincsen.

Én a 2-es barakk, majd bizonyos idő múltán az 1-es és újból a 2-es barakkok lakója voltam. Ebből látható, hogy az ÁVH bizonyos idő eltelte után keverte a barakkok lakóit.

Munkabrigádokat alakítottak ki s azok élére közülünk az ÁVH nevezett ki brigádvezetőket, akik készek voltak az utasításaiknak mindenben megfelelni. Kevés kivétellel több brigádvezető sajnos a hajcsár szerepét valósította meg, melyre én sehogyan sem tudtam magamnak magyarázatot adni.

Egész napon át kora reggeltől késő estig minden nap, tehát vasárnap is dolgozni kellett napi 1000-1200 kalória tápérték mellett. A Mátrában lévő Csákánykő hegyet kellett először letisztítani, hogy megtaláljuk az andezit kőtömböt és meg70