Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 44-45. (Eger, 2013)
Jászberényiné Kovács Katalin: Pettson kirándulása Egerben
kezdtek:- Ma semmi rosszat nem fogunk csinálni, és elkóborlásról meg pláne nem is lehet szó. - tette hozzá Findusz. Tóni és Pettson végül beleegyezett, hogy elkísérjék őket a macskák is. Amikor megérkeztek, Tóni és Pettson letelepedett egy pince előtti padra, hallgatták a cigányzenét, beszélgettek, borozgattak. A két kandúr a lábuknál heverészett egy hatalmas hordó tövében. Nagyon meleg volt, és Findusz észrevette, hogy a hordó csapjából csöpög valamiféle vörös folyadék.- Gyere Cirmi, kóstoljuk meg ezt a málnaszörpöt! - hívta Findusz barátját. Belenyalintottak az édes nedűbe, azután újra és újra megkóstolták, majd azt vették észre, hogy egyre jobb kedvük lesz, így aztán tovább folytatták az ízlelgetést. Eközben a két öreg rendelt egyegy tál gulyást, ami Pettsonnak nagyon ízlett, így Tóni ajánlott még neki jellegzetes magyar ételeket, és miután látták, hogy a macskáik ott heverésznek a lábaiknál, nyugodtan falatozgattak. A csirkepaprikásból egy-egy falatot dobtak Findusznak és Cirminek is, ám ahogy a kandúrok elindultak a finomság után, látták, hogy nagyon furcsán cikkcakkozva futnak a kedvenceik. Ekkor szembesültek a ténnyel, hogy Findusz és Cirmi bizony becsíptek! Anyelvük is akadozott, de ők nagyon jól érezték magukat és eszük ágában sem volt hazafelé indulni. Énekelni kezdtek, majd táncra perdültek. Gazdáik csak nevettek rajtuk, gondolták lesz ennek a jókedvnek még böjtje. így is lett. Másnap olyan „másnaposak” voltak a kandúrok, hogy a lakásból kimozdulni sem volt kedvük, nemhogy újabb városnéző kalandhoz. És Findusz egy életre megtanulta, hogy milyen finom az Egri Bikavér, de egyúttal milyen ütős is, jól be lehet tőlerúgni! Az elkövetkező napok az első kettőhöz képest csendesen teltek. Nagyokat sétálgatott a két öreg és a két macska Eger belvárosában, bebarangolták a Dobó-teret, megnézték a Líceumot, a Bazilikát. Gyorsan telt az idő, nagyon jól érezte magát Pettson és Findusz a vendéglátóiknál, de egyre többször jutott eszükbe az otthonuk, mi lehet 138
