Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 44-45. (Eger, 2013)

Jászberényiné Kovács Katalin: Pettson kirándulása Egerben

Hát még amikor beléptek az ajtón és beszálltak a liftbe! Findusz mind a tíz karmát Pettsonba mélyítette, annyira megijedt, ahogy emelkedni kezdett a lift.- Mi a csuda ez? - kérdezte remegő hangon.- Ez a lift, de lépcső is van, ha gondolod. - válaszolta neki Cirmi.- Nálatok nincs lift? Ti mindig gyalogoltok? - kérdezte. De Findusz nem tudott válaszolni, -hogy feléjük nincsenek ilyen emeletes házak, ők egyszerűen egy kis családi házban éldegélnek - csak azon imádkozott, hogy egyszer megálljon ez a liftmicsoda, ő ugyan ebbe többet be nem száll!

Megérkeztek. A lakás teljesen más volt, mint náluk otthon. Nem volt udvar, és kert sem. Viszont hebehurgya tyúkok sincsenek - gondolta, aztán a következő pillanatban úgy érezte, bárcsak lennének, mert akkor ő otthon lenne. Honvágya volt, nem erre számított.- Gyere Findusz - szólt Cirmi. Megmutatom hol lesz az alvóhelyed. Egy kosárkához vezette, amelyben takaró is volt.-Nem vagy szomjas, vagy esetleg éhes?- De igen, köszönöm. - nyögte ki Findusz. Rendes macskának látszik ez a Cirmi nyugtázta magában, és már nem remegett a lába.

Eközben Tóni és Pettson arról beszélgettek, mi minden változott meg a világban amióta nem látták egymást, és hogy mennyire jó ötlet volt Tónitől, hogy újra találkozzanak. Körülbelül egyforma idősnek látszottak.- Majd meglátod Pettson, remekül fogjuk érezni magunkat ebben a két hétben. Mindent megmutatok Nektek itt Eger városában, jókat eszünk-iszunk, beszélgetünk. Bizonyára a két macska is jól kijön majd egymással.- Talán most délután el is sétálhatnánk az egri várba, - javasolta Tóni.

A vár nagyon tetszett Pettsonnak, és Findusznak is kezdett visszatérni

az életkedve, mikor meglátta a várfalakat, a sok zegzugos részt, ahol fogócskát játszott újdonsült barátjával.

Fáradhatatlanul rohangáltak ide-oda, versenyeztek, ki tud nagyobbat ugrani egyik várfalról a másikra, lementek a kazamatákba is, ami kész

136