Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 44-45. (Eger, 2013)

Szecskó Károly: Gárdonyi egri orvosa

társasági életre. Békességes természetű férj és jó családapa volt. Az apró ügyeket sem hárította másra. Mindent maga intézett. Családtagjaival türelmesen beszélt. Saját és a rokon gyermekekkel is komolyan elbeszélgetett számos témáról, pl. a háború eseményeiről, a kórházi életről, a gyógyításról, a gazdálkodásról.

Pártolta a képzőművészetet és a festőket is. Szerette a társaságot, eljárt különféle kulturális rendezvényekre. Baráti köréhez orvosok, városi tisztviselők, katonatisztek és papok tartoztak. Barátai szerdai napokon vacsora után eljárta hozzá egy pohár borra, beszélgetésre. A több évtizeden át lankadatlan szorgalommal és kitartással végzett orvosi és társadalmi tevékenysége kikezdte egészségét és viszonylag fiatalon, életének 64. évében, 1927. május 16-án elhunyt.

Temetése május 18-án volt, óriási részvét mellett. A Györgyényi úti (ma Barkóczy Ferenc út) lakóháza udvarán felállított ravatala előtt Kriston Endre segédpüspök mondott búcsúbeszédet. A püspök beszéde közben az udvar fáján időközben megszólalt egy sárgarigó. Ekkor a főpap rövid időre megszakította gyászbeszédét és a következőket mondta: „Kedves sárgarigó, én nem tudok versenyezni véled éneked szépségével.” Miután a madár elhallgatott, folytatta búcsúztatóját. Az orvos földi maradványait a Fájdalmas Szűz (Hatvani) Temetőben hántolták el a város által adományozott díszsírhelyen. Sírjánál orvostársai nevében Cekkel Ferenc megyei tiszti főorvos, Eger város nevében pedig Trakk Géza polgármester vett tőle végső búcsút. Később a város díszes síremléket állított a köztiszteletben álló, volt főorvosának.

Dr. Glósz Kálmán emléke halála után is évtizedekig élt az egriek körében. Ennek szemléltetésére idézek néhány visszaemlékezésből. Cekkel Ferenc az egykori kolléga így írt róla: „... ügybuzgó, lelkiismeretes orvosnak és embernek ismertem meg.” Hevesy Sándor városi főmérnök szerint: „Glósz Kálmán típusa volt a közügyekért haláláig fáradhatatlanul küzdő embernek, a demokratikusan gondolkodó emberbarátnak, a lelkiismeretes orvosnak, aki eredményeit, sikereit sohasem teregette a nagy nyilvánosság elé és aki a

9