Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 44-45. (Eger, 2013)

Szecskó Károly: Gárdonyi egri orvosa

városáért, Egerért megtett, amit megtehetett.” Mártonffy Dénes, akinek Glósz doktor nagybátyja volt: „Mint ember szerény, mint orvos lelkiismeretes, mint társadalmi aktíva fáradhatatlanul tevékeny volt.” Kiss Józsefné, az egykori egri szegények véleményét fogalmazta meg: „A főorvos úr nagyon derék, jó ember volt, mindenki bajával törődött. Egerben a népek nagyon szerették.”

A főorvos hírnevét bizonyítja az egriek körében keletkezett anekdotaszerű történet is, amely így szól: „Dr. Glósz Kálmán sírkeresztjére, a még a külsíremlék el nem készült, lakóháza kapuján lévő orvosi zománcozott névtáblát illesztették, amelyen nevén és foglalkozásán kívül olvasható volt a rendelési idő is. Ez utóbbi részt leragasztották, a ragasztószalag azonban idővel levált és ismét láthatóvá lett a rendelési idő. ekkor keletkezett az egriek körében az a szólás-mondás, hogy Glósz Kálmán olyan jó orvos volt, hogy még a temetőben is rendel.

Glósz doktor demokratikus gondolkodású, haladó szellemű, polgári értelmiség volt. Eger utolsó két évszázadának történetében beleillik abba a sorba, melyet Joó János, az egri rajziskola alapítója, Végh József ügyvéd, Csiky Sándor, Függetlenségi és 48-as párti politikus, Bárány Géza városi főmérnök és Frank Tivadar, városi főjegyző neve fémjelez.

Dr. Glósz Kálmán méltó lenne arra, hogy a hálás utókor egykori háza falán emléktáblát helyezzen el és szülővárosában utcát nevezzen el róla. Az utóbbira már történt kísérlet az 1960-as évek elején, amikor dr. Varga Béla szemész főorvos javasolta a városi tanácsnak, hogy a jeles orvosról nevezzenek el a városban egy utcát. Azonban ezt a javaslatot az MSZMP Városi Bizottságának első titkára megvétózta. Illő volna tehát, hogy városunk képviselőtestülete napirendre tűzné ezt a halaszthatatlan kérdést és a megyeszékhely valamely utcáját róla neveznéd.

10