Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)

Nagy László: A gyöngyöspatai Szűz Mária plébániatemplom építéstörténetének kérdései

2. A templom II. periódusa, azaz első átépítése véleményünk szerint a XIV század első felére, az 1330-as évekre tehető. Ekkor az első egyhajós, félköríves záródású templomot jelentősen átalakítják: keleti végén tornyot, északi oldalán kápolnát (a feltételezett Szent András kápolnát) építenek, továbbá elbontják félköríves szentélyét, és helyette egy pontosan ma még nem tisztázható formájú szentélyt építenek, északi oldalán feltehetően sekrestyével. Az új szentély északi falának déli oldalára ekkor festették fel a ma is látható Szűz Mária születését ábrázoló freskót.

3. A III. építési periódus véleményünk szerint a XIV század végére - XV század első harmadának idejére tehető. Ekkor a templomot egy egységes elképzelés szerint bővítették ki: a korábbi templom déli falát és szentélyét elbontották, s egy új templomtestet építettek ki, a nyolcszög öt oldalával záródó szentéllyel és új déli hajóval. A templom déli hajójának belső oldalán ekkor festik meg a Jézus életét elbeszélő falképet, ami e periódus datálásának - egyelőre - kizárólagos datálási fogódzója. A korábbi szentély északi falának legalább egy részét (melyen a Szűz Mária születése-falkép is elhelyezkedik) ekkor beépítették az új szentélybe; s az előző periódusban készített freskó elé egy új falat húztak. Feltételezésünk szerint valamilyen formában ekkor már új sekrestyét (vagy esetleg egy kápolnát?) is húznak fel a templom északi oldalára; hogy azonban ez pontosan milyen formában zajlott le, egyelőre nem dönthető el.

4. Feltehetően a XV század második-harmadik harmadában elbontották a korai tornyot, és helyette felhúzták a ma is állót. Ezt az építkezést a IV építési periódusnak határozzuk meg.

66